Baranyai József 

                                                                                                 

miniszterelnök-jelölt

programja 

  • CIVIL MÉDIA 
  • MAGYAR SZELFI
  • TRIPORT
  • ZINFO 
  • Z'UJSAG 
  • BÜDZSÉ 
  • MAGYAR CIVIL
  • RENDSZERVÁLTÁS 
  • B-MODELL 
  •  
    Baranyai József 71 éves nyugdíjas mérnök, stratégiai tervező,  egykönyves író,  A rendszerváltás titkos forgatókönyve és az Egy modell Magyarországnak című művek szerzője. A nagyléptékű gazdasági fejlődés modelljének a B-modellnek a megalkotója.

    A CIVIL MÉDIA tulajdonosa és főszerkesztője.
    Művei interneten is elérhetők a https://bmodell.hu/ és a 
    https://rvaltas.hu/ webhelyen.

    A  Magyar Civil Mozgalom és a  NÉMO Nyugdíjas Érdekvédelmi  Mozgalom vezetője, a  CENTRISTA PÁRT elnökjelöltje.

    JELÖLŐ SZERVEZETEK

    MAGYAR CIVIL MOZGALOM:
    https://magyarcivil.hu/

    NÉMO  - Nyugdíjasok Érdekvédelmi Mozgalma : 
    https://zujsag.hu/

    NAGY GENERÁCIÓ KÖZÖSSÉG:
    Facebook

    CENTRISTA PÁRT A POLGÁRI KÖZÉP PÁRTJA



    SIKER VAGY KUDARC A 11 ÉVE TARTÓ ILLIBERÁLIS KORMÁNYZÁS?

    KEDVEZŐ VILÁGGAZDASÁGI  HELYZET, 500 MILLIÓ FŐS UNIÓS PIAC ÉS SOK EZER MILLIÁRD FORINT UNIÓS INGYENPÉNZ FELZÁRKÓZÁSRA, JÓLÉTI FORDULATRA!

    AZ ELMÚLT 10 ÉV MAGYARORSZÁG ÚJKORI TÖRTÉNELMÉNEK - DE AZ ELMÚLT 200 ÉVNEK IS - A LEGSZERENCSÉSEBB 10 ÉVE VOLT! EGY JÓ KORMÁNY CSODÁT TEHETETT VOLNA.

    HÉTSZER ANNYI INGYENPÉNZT KAPOTT MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓTÓL  FELZÁRKÓZÁSRA, JÓLÉTI FORDULATRA, MINT AMENNYIT AZ ÖTVENES ÉVEKBEN A MARSHALL-SEGÉLY ÍGÉRT.

    EGY JÓ KORMÁNY CSODÁT TEHETETT VOLNA. KÖZEL KERÜLHETTÜNK VOLNA AUSZTRIA SZINTJÉHEZ. AUSZTRIA ENNEK HETEDÉBŐL VIRÁGZÓ GAZDASÁGOT ÉS JÓLÉTET TEREMTETT.

    A CSODA ELMARADT. A RENGETEG INGYENPÉNZ ELFOGYOTT, AZ EGÉSZSÉGÜGY PADLÓRA KERÜLT ÉS SZEGÉNYSÉGBEN RAGADT 3 MILLIÓ MAGYAR.

    A NERES BÁRÓK ZSEBÉT HIZLALÓ FELESLEGES ÉPÍTKEZÉSEK FELEMÉSZTETTÉK A JÓLÉTI FORDULATRA KAPOTT UNIÓS INGYENPÉNZ ZÖMÉT. A MARADÉKOT ELVERTÉK, ELOSZTOGATTÁK KÜLFÖLDRE, ITTENI CSÓKOSOKNAK, ELTÉKOZOLTÁK LUXUSRA, PROPAGANDÁRA, ÖNMAGUK DICSÉRETÉRE.

    SIKERNEK MONDOTT KUDARC LETT!



    2022-BEN ARRÓL KELL DÖNTENI...

    A 2022-es országgyűlési választáson arról kell dönteni, hogy folytatódjon ami 2010 óta tart vagy egy demokratikusabb és jobb korszak következzen.

    Maradjon az ami eddig volt vagy jöjjön egy újabb rendszerváltás, egy új politikai rendszerrel, új alkotmánnyal, új vezetőkkel, új gazdasági modellel és a régóta várt jóléti fordulattal?

    Valósuljon meg a népakarat, amely a sok ezer milliárd forint közpénz elfolyására kialakult korrupciós csatornák elzárását szorgalmazza, azzal, hogy ezeket a pénzeket vissza kell szedni?

    Ezek a pénzek azokhoz kerüljenek, akiket megillet vagyis a magyar emberek sokasága legyen a kedvezményezett.


    OLYAN ORSZÁGOT AKARUNK...

    Olyan országot akarunk, ahol a hatalom nem stadionokra és vezetők kedvteléseire költi a közpénzt, hanem gyógyításra és oktatásra.

    Ahol a cél egy olyan demokratikus jóléti rendszer megvalósítása, amelyben természetes állapot a demokrácia, a független polgári léthez tartozó szabadság, a tisztességes megélhetés.

    Magyarország olyan ország legyen, ahol nem vezéri víziók teljesítése a cél, ahol nem a hatalom kommunikációs gyára csinálja a fejlődést. 

    Ahol nem összeszerelő üzemek létesítése jelenti az előrelépést, hanem olyan gazdaságfejlesztés, ami kedvező és jól fizető tevékenységek sokaságát biztosítja és vidéken is megteremti a tisztességes megélhetés lehetőségét.

    Magyarország olyan ország legyen, ahol fosztóképző nélküli a szabadság, ahol igazi demokrácia van, békesség, biztonság és gyarapodás.


    JOGÁLLAM

    Magyarországon a jogállam létezése, a jogállami normák érvényesülése inkább eseti mint általános.

    Amíg Magyarországon nemlétező jogszabályok vannak hatályban, amíg a magyar bíróság olyan határozatokat tart hatályban amelyekben nemlétező jogszabályok, nemlétező szakértői vélemények, nemlétező bizonyítékok alkalmazásával állapították meg bűncselekmények létezését és a bűnösséget, nemlétező szakértői számításokra hivatkozva állapították meg a kár értékét és szabtak ki büntetést, addig megtévesztő állítás magyar jogállamról beszélni.

    Amíg az IM vezetése rendben lévőnek találja ezt a jogállapotot, amíg a Legfelsőbb Bíróság - Kúria -  a semmissé nyilvánítás helyett megerősíti az ilyen bírósági határozatok, jogi anomáliák, nemlétező jogszabályok hatályban tartását, amíg a Legfőbb Ügyészség ügyészei 6 különböző időpontban 6 törvényességi vizsgálat során azt állítják, hogy nem jelent büntető anyagi jogsértést a nemlétező jogszabályok, nemlétező szakértői vélemények, nemlétező bizonyítékok alkalmazása és az ügyészség nem tekinti jogállami normának, hogy ellenőrizze ezen jogszabályok, szakértői vélemények címét, szerzőjét, forrását, a létezésük igazolására alkalmas azonosítási adatokat, addig Magyarországon nem lehet általános értelemben vett jogállamról beszélni.


    IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁST ÉRINTŐ SZERVEZETI ÉS SZEMÉLYI VÁLTOZÁSOK

    Ahhoz, hogy Magyarországon általános értelemben létezzen a jogállam, a magyar igazságszolgáltatás minden területén alkalmazzák a jogállam alapvető normáit jelentős szervezeti és személyi változtatásokra van szükség.

    A személyi változtatásokat illetőn megkerülhetetlen, hogy parlamenti vizsgálóbizottság független jogi szakértőkkel kiegészülve vizsgálja:

    1:/ A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG - KÚRIA -  elnöke és felső vezetése miért nem intézkedett a súlyos eljárási szabálysértések, alkotmánysértések valamint a jogállami normák megsértésének kivizsgálása ügyében, miért nem biztosították a tisztességes bírósági eljárás feltételeit, miért tartottak és tartanak hatályban olyan bírósági határozatokat, amelyekben nemlétező jogszabályok, nemlétező szakértői vélemények, nemlétező bizonyítékok alkalmazásával állapították meg bűncselekmények létezését és a bűnösséget, nemlétező szakértői számításokra hivatkozva állapítottak meg kárértékeket és szabtak ki büntetést?

    2./ A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG  vezetője és felső vezetése miért engedélyezte annak a jogállami normákat, alaptörvényt, eljárási szabályokat sértő,  súlyosan jogsértő gyakorlatnak az érvényesülését, hogy 6 különböző időpontban 6 törvényességi vizsgálat során a legfőbb ügyészség ügyészei jogorvoslati kérelmekre adott válaszukban azt állították, hogy nem jelent büntető anyagi jogsértést a nemlétező jogszabályok, nemlétező szakértői vélemények, nemlétező bizonyítékok alkalmazása és az ügyészség nem tekinti jogállami normának, hogy ellenőrizze ezen jogszabályok, szakértői vélemények címét, szerzőjét, forrását, a létezésük igazolására alkalmas azonosítási adatokat?

    A személyi változásokat illetően az alábbi két kérdésre született válaszok alapján hozza meg döntését az új országgyűlés az új kormány javaslata ismeretében.

    1./ Maradhat a  LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG - KÚRIA - elnöke és felső vezetése beosztásában, ha az általuk irányított bíróság szervezetében bevett, alkalmazott gyakorlat nemlétező jogszabályok, jogi anomáliák hatályban tartása, olyan bírósági határozatok hatályban tartása, amelyekben nemlétező jogszabályok, nemlétező szakértői vélemények, nemlétező bizonyítékok alkalmazásával állapították meg bűncselekmények létezését és a bűnösséget, nemlétező szakértői számításokra hivatkozva állapítottak meg kártékeket és szabtak ki büntetést?

    2./ Maradhat a Legfőbb Ügyészség vezetője és felső vezetése beosztásában, ha az általuk irányított ügyészségnél bevett gyakorlat, rutinszerűen alkalmazott döntés, hogy a jogorvoslati kérelem kivizsgálásakor, a törvényességi vizsgálat során a nemlétező jogszabályok, nemlétező szakértői vélemények, nemlétező bizonyítékok alkalmazása nem jelent büntető anyagi jogsértést és az ügyészség nem tekinti jogállami normának, hogy ellenőrizze a nemlétező jogszabályok, nemlétező szakértői vélemények, nemlétező szakértői számítások címét, szerzőjét, forrását, a létezésük igazolására alkalmas azonosítási adatokat?

    KÜLÖNLEGES ÜGYEK ÜGYÉSZSÉGE

    Magyarországon tovább nem folytatható az egyes esetekben önmagát törvények fölé helyező igazságszolgáltatás, amikor az eljárási szabályokat semmibe véve önérdekű módon, nemlétező jogszabályok, nemlétező szakértői vélemények, nemlétező bizonyítékok alkalmazásával hozott ítéleteket tartanak hatályban és ezek törlésére irányuló jogorvoslati kérelem elbírálásakor a semmissé nyilvánítás helyett törvénysértő, alkotmánysértő módon ezek hatályban tartásának megerősítése mellett dönt a bíróság illetve törvényességi vizsgálatában az ügyészség, mintha ez itt és most nem a jogállam hanem a kádári diktatúra igazságszolgáltatása lenne.

    Ezért is elkerülhetetlen egy független új ügyészi szervezet felállítása, amely képes arra, hogy valóban a törvényesség őre legyen.

    A különleges ügyek ügyészségének - Különleges Ügyészségnek -  egyik fő feladata az igazságszolgáltatás átvilágítása lenne, főként a jogállami normák megsértésével kapcsolatos beadványok, jogorvoslati kérelmek elbírálásának felülvizsgálata, a nemlétező jogszabályok, jogi anomáliák kiszűrése, az eljárási szabálysértések kivizsgálása, a súlyos törvénysértések esetében a mögöttes ok, a diktatúra idején született igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények elfedésének, az ügyészek, bírák személyes érintettségének, felelősségének kivizsgálása és tisztázása, másrészt a önellenőrzés, a kontroll hiányának vizsgálata, a működést szabályozó előírások vizsgálata, a kádári időkből átvett, hatályban hagyott szabályozások, szervezeti anomáliák kiszűrése.

    KÜLÖNLEGES ÜGYEK ÜGYÉSZSÉGE SZERVEZETI  FELÉPÍTÉS

    A különleges ügyek ügyészségének három szervezeti egysége lesz.

    1./ Az igazságszolgáltatást érintő, a bírósági eljárásokban, ügyészségi eljárásokban észlelt illetve bejelentett jogsértések, főként büntető anyagi jogsértések, eljárási szabálysértések kivizsgálása. A tisztességes bírósági eljárás szabályainak megsértésével kapcsolatos panaszok kivizsgálása. A jogállami normák betartásával kapcsolatos panaszok, bejelentések, jogorvoslati kérelmek kivizsgálása. A jogállami normák folyamatos ellenőrzése az igazságszolgáltatásban.

    2./ Hatóságok törvényességi felügyelete, ezzel kapcsolatos panaszok, bejelentések kivizsgálása. A közpénz, közvagyon sérelmére elkövetett jelentős ügyek vizsgálata. A jelentős, kiemelt korrupciós ügyek vizsgálata. Az államszervezetben, államigazgatásban kiépült korrupciós hálózatok, összefonódások, módszerek feltárása, felderítése, vizsgálata.

    3./ A rendszerváltás előtti koncepciós perekben alkalmazott csalárd módszerek vizsgálata. A kádári igazságszolgáltatásban a pártutasításra nemlétező jogszabályokat, nemlétező szakértői véleményeket, nemlétező bizonyítékokat előírásszerűen alkalmazó pártügyészek, pártbírák nyilvántartási listáinak felkutatása. A koncepciós perek indítására utasítást adó állampárti dokumentumok, feljegyzések, anyagok felkutatása.

    A Különleges Ügyészség Hivatala független a Legfőbb Ügyészségtől. A Különleges Ügyészség jogosult vizsgálni a Legfőbb Ügyészség tevékenységét és törvénysértés észlelése vagy bejelentése esetén eljárni.

    A Különleges Ügyészség Hivatala nagy számú korrupciós ügy vizsgálata során új szervezeti felállást alkalmazhat, 5-10 főből álló ügyészi csoportok felállításával. Egy ügyészi csoport vezetője az ügyészi gyakorlattal rendelkező csoportvezető ügyész, tagjai pedig az ügyész irányításával előkészítő tevékenységet végző jogászok.

    Az ügyészi csoportok feladata főként a Korrupcióellenes Hivataltól beérkező jelentős mennyiségű anyag feldolgozása. Az ügyészi csoportok az átlagosnál jóval nagyobb leterhelés miatt kiemelt bérezésben részesülhetnek.

    KÜLÖNLEGES ÜGYEK BÍRÓSÁGA

    A különleges ügyek bíróságának bírói tanácsába kerülő bírákat a pártatlanság, elfogulatlanság, szakmai felkészültség, feddhetetlenség alapkövetelményeinek figyelembe vételével az országgyűlés erre kijelölt bizottsága választja ki. 

    A különleges ügyek bírói tanácsának bírái államtitkári szintű besorolásra érdemesek. Bérezésük a maximális feddhetetlenség és kivételes alkalmassággal arányos mértékű lesz.

    A kiválasztás során a jelölt pályázatának megismerése mellett sor kerül a személyes meghallgatásra és a jelöltre vonatkozó adatgyűjtés során összeállt anyag alapos áttanulmányozására is.

    A különleges ügyek bírósága dönt a bíróságokon, ügyészségeken feltárt törvénysértések miatt emelt vádat követő bírósági eljárásokban, a hatóságoknál észlelt súlyos törvénysértések, hivatali visszaélések ügyeiben és az államigazgatásban, államszervezetben észlelt és feltárt korrupciós hálózatok szervezőinek, résztvevőinek, érintettjeinek ügyeiben is


    Az igazságszolgáltatást érintő szervezeti változásokhoz kapcsolódó további anyagok az alábbi  színes BŐVEBBEN  feliratra kattintva megnyíló oldalon találhatók.

    BŐVEBBEN 



    " 2022-ben győzni kell az európai magyaroknak, hogy újra a nyugathoz tartozzunk és az illiberális munkalapú rendszer helyett az európai értékrend alapján álló demokratikus jóléti rendszer építése legyen a cél, ahogyan azt államalapító István király akarta. "



    EURÓPAI ÉS ÁZSIAI MAGYAROK      

    Több mint ezer éves ellentét feszül az európai magyarok és az ázsiai magyarok között, több mint ezer éve létezik a megosztottság és sokszor viszályba torkolló ellentét. Ma is létezik a magyarok európai ága és az ázsiai ág.

    Az ázsiai magyarok, a bizánciak utálják Európát. Mindent utálnak ami európai. Utálják az európai szabadságot, az európai demokráciát, az európai életformát,

    Több mint ezer évvel ezelőtt a magyarok első királyának választani kellett: BIZÁNC VAGY RÓMA?

    István király Rómát választotta. Követői lettek az európai magyarok.

    Akik ellenezték István király választását, mert inkább Bizáncot választották volna, azokat nevezik ázsiai vagy bizánci magyaroknak.

    2010 óta ázsiai magyarok kezében van az ország irányítása. Ők nem ázsiainak hanem illiberálisnak mondják magukat, így jelezve, hogy nem azonosak az általuk libsiknek nevezett európaiakkal és európai magyarokkal. Ami egyértelművé teszi hovatartozásukat, hogy Kínának, Oroszországnak és Törökországnak van illiberális rendszere, illiberális politikai berendezkedése.

    Az ázsiai magyarok szerint az a demokrácia ami Oroszországban, Kínában és Törökországban van és úgy gondolják Magyarországnak is ebbe az irányba kell tartani, ami a 2010 óta tartó illiberális politikai berendezkedéssel el is indult.

    Az ázsiai magyarok számára nem fogadható el az Európai Unió  mint szélesebb körben közös szabályokat alkalmazó közösség, ők a nemzetállamok laza szövetségében gondolkodnak.

    Az ázsiai magyarok nem fogadják el az Európai Unió emberi jogokra, demokráciára, jogállamra, sajtószabadságra vonatkozó közös szabályainak uniós értelmezés szerinti alkalmazását, legfeljebb sajátos nemzetállami értelmezéssel.

    Az ázsiai magyarok szerint az Európai Unióban le kell cserélni a liberális elitet ázsiai felfogású illiberális elitre. Ők átvennék Európa irányítását, orosz típusú rendszert vezetnének be és  Brüsszelből Moszkvát csinálnának.

    A 10 éve tartó illiberális kormányzás eredményeként ázsiai irányba megy Magyarország, így a keleti nyitás nem csupán szimbolikus, hanem a valóságban is ázsiai orientációt jelent.

    A 2022-es választás dönti el, hogy az ázsiai magyarok kezében marad a hatalom és folytatódik az ázsiai orientáció vagy a magyarok európai ága győz és Magyarország visszatérhet oda ahova a magyarok első királya kijelölte az utat vagyis Európába.  






    Baranyai József 


    ELVEK 


    MAGYARORSZÁGON A MAGYAR NÉP A FŐHATALOM BIRTOKOSA. HATALMÁT VÁLASZTOTT KÉPVISELŐIN KERESZTÜL GYAKOROLJA. A MAGYAR  ORSZÁGGYŰLÉSI  KÉPVISELŐK NEM FOGADHATJÁK EL A NÉPET ILLETŐ HATALOM ILLIBERÁLIS, VEZÉRELVŰ KISAJÁTÍTÁSÁT.


    MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓ TAGJA.  A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK AZ EURÓPAI UNIÓ POLGÁRAI.  AZ EURÓPAI UNIÓ MINDEN POLGÁRÁNAK UGYANAZOK A JOGOK JÁRNAK. A MAGYAROKNAK IS.

    A B-MODELL SZERINTI ÖT FŐ SZABADSÁG KÖRE, TARTALMA TÁMADHATATLAN.

    SZABADNAK SZÜLETNI.
    SZABADON ÉLNI.
    SZABADON CSELEKEDNI.
    SZABADON SZÓLNI.
    SZABADON VÁLASZTANI.

    2012-IG JOBBOLDALI VOLTAM. UTÁNA CENTRISTA LETTEM.  
    SZÁMOMRA AZ IGAZODÁSI PONTOT PETŐFI SAROKKÖVE JELENTI.
     " HAZA CSAK OTT VAN AHOL JOG VAN! "
    HA ELVESZIK JOGAID FELÉT AZZAL ELVESZIK A HAZÁD FELÉT.
    HA ELVESZIK A JOGAID, AZZAL ELVESZIK A HAZÁDAT.

    CÉLOK

    CÉL: A JOGÁLLAM, A FÉKEK ÉS ELLENSÚLYOK VALAMINT A JOG URALMÁNAK HELYREÁLLÍTÁSA.

    CÉL: DEMOKRÁCIA  EGYENLŐBBEK NÉLKÜL. MINDENKI ARÁNYOSAN RÉSZESEDJEN A KÖZÖSBŐL. AMI NEKED JÁR AZT NE MÁS TEGYE ZSEBRE.

    CÉL: OLYAN DEMOKRATIKUS JÓLÉTI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSA, AMELYBEN  TERMÉSZETES ÁLLAPOT A DEMOKRÁCIA, A FÜGGETLEN POLGÁRI LÉTHEZ TARTOZÓ SZABADSÁG ÉS A TISZTESSÉGES MEGÉLHETÉS.


    HA ÚGY ALAKULNA - PAKTUM A MEGOLDÁS  

    Baranyai József vagyok, nyugdíjas mérnök, stratégiai tervező, egykönyves író, a  CIVIL MÉDIA tulajdonosa és főszerkesztője, a Magyar Civil Mozgalom vezetője, a Nyugdíjasok Érdekvédelmi MOzgalmának vezetője. Ezúton jelentem be, hogy indulok a miniszterelnök-jelöltek részére szervezett előválasztáson.                                   

    Kellő élettapasztalat birtokában, a magyar mentalitás ismeretében azt gondolom, hogy az előválasztást megnyerő  miniszterelnök-jelölt győzelmének elfogadása, egyúttal önmaguk vereségének elfogadása nem lesz annyira egyértelmű a vesztes indulók részéről, mint most az erre irányuló szándék kinyilvánítása.                                               

    Az előválasztás intézményének bevezetése 2010 óta a magyar ellenzék legütőképesebb közös döntése volt. E nélkül nem lenne esély a hatalmát bebetonozottnak gondoló FIDESZ legyőzésére. Az előválasztást megnyerő jelölt közös miniszterelnök-jelöltként való elfogadása és támogatása addig egyöntetű és vita nélküli, amíg bármelyik induló azt gondolhatja, hogy ő lesz a befutó.                                    

    Amikor lezárul az előválasztás és kiderül, hogy ki győzött, azt követően az addig kimondatlan kérdésekre adott válaszok dönthetik el, hogy marad az egység vagy a vesztesek alkuja a győztessel, akár egy vesztes sikertelen alkuja a győztessel új forgatókönyvet rögtönöz. A győztesnek, a közös miniszterelnök-jelöltnek elkerülhetetlen, hogy közölje a vesztesekkel, számukra mit ajánl az  általa alakítandó kormányban.                                                                                                                                                     

    Akár egy vezető, akár egy párt - sértődöttség, egoizmus, önérdekűség vagy más rejtett ok miatti - kiválása boríthatja az összefogást, az együttműködést, a választási győzelem biztosnak gondolt esélyét. Megengedhető ennek kockázata?
    Stratégiai tervezőként úgy gondolom és azt javaslom, hogy már most az előválasztás előtt kell egy B-terv, ami az előbbiekben vázolt helyzet feloldására alkalmas paktum megkötéséhez az alapot jelentheti.                                                                                

    Ennek lényege pedig az lenne, hogy sor kerül a miniszterelnök-jelölti előválasztásra, de az előválasztáson induló jelöltek nyitva hagyják annak lehetőségét is, hogy majd a 2022-es választáson elért eredmények ismeretében szülessen döntés arról, ki legyen a miniszterelnök.                                                                                                        
    Ennek meglépése értelmetlenné tenné azt, hogy a Fidesz belenyúljon az előválasztásba. 100 ezer vagy 200 ezer mélyen elkötelezett fideszes szavazó részvételével és főként szavazatával manipulálható lenne az előválasztás eredménye, biztosítva, hogy a Fidesz által preferált jelölt nyerjen.                                                                                                           
    A paktum arról szólna, hogy a potenciális jelöltek megállapodnak a közös kormányzásban, abban, hogy 6 főből álló politikai tanácsot hoznak létre, amelyben 5 fő miniszterelnök-helyettes és a miniszterelnök vesz részt. A miniszterelnök az első az egyenlők közül, aki max. 3-6 hónapig marad hivatalban, ezalatt az 5 miniszterelnök-helyettes döntésre jut, hogy közülük ki lesz a  kormányfő.                                      

    A 3-6 hónapig hivatalban lévő kormányt vezető miniszterelnöknek a nyugdíjasok, az idősebb korosztály iránti tiszteletből és praktikus okokból is  egy szenior miniszterelnököt lenne célszerű választani. Egyrészt mert ő nem akar hat hónapnál tovább kormányozni, másrészt mert korából adódó higgadtsággal, bölcsességgel segíthetné a kezdeti időszakban adódó feszültségek, viták higgadt rendezését és elfogadná, hogy a politikai tanács hozza a komoly döntéseket.                                                     

    " Elfogulatlanul " ajánlom magamat erre a feladatra, és valójában emiatt indulok szenior miniszterelnök-jelöltként az előválasztáson. Mint ahogyan az országgyűlés alakuló ülésén az elnök megválasztásáig korelnök vezeti az ülést, hasonlóan a miniszterelnök kormány megalakulása utáni időszakra halasztott megválasztása esetén egy szenior miniszterelnök, mondhatni korelnök vezetné a kormányt.                              

    Amennyiben a kiszámíthatatlan sors úgy alakítaná a dolgok állását, hogy létrejönne a közös kormányzásról szóló paktum, amely minden potenciális indulónak ugyanazt a lehetőséget biztosítja, hogy miniszterelnök-helyettesként tagja legyen a kormánynak egyben az országot irányító politikai tanácsnak és a kormány vezetésére 3-6 hónap időtartamra szenior miniszterelnökként engem kérnének fel, akkor az általam alakítandó kormány elképzelésem szerint így állna fel:                                    

    Miniszterelnök:  Baranyai József                                                                                                                     

    Miniszterelnök-helyettes: Dobrev Klára, egyben igazságügy-miniszter, aki irányítja a rendszerváltás jogalkotását és képviseli a kormányt az EU-val folytatandó tárgyalásokon.                                                                                                                         

    Miniszterelnök-helyettes: Jakab Péter, a titkosszolgálatokat, honvédelmet felügyelő kormánytag.                                                                                                                                                           

    Miniszterelnök-helyettes: Fekete-Győr András, egyben külügy- és külgazdasági miniszter.                                                                                                                                                                 

    Miniszterelnök-helyettes: Kunhalmi Ágnes, az EMMI minisztere, az EMMI lebontására, új minisztériumok felállítására később kerül sor, elsődleges a működés folyamatosságának biztosítása.                                                                                                                   

    Miniszterelnök-helyettes: Márki-Zay Péter, belügyminiszter.                                                                  

    Az új kormány egyik legfontosabb feladata a korrupció felszámolása lenne, melyet a Korrupcióellenes Hivatal irányítana. Ennek élén miniszteri rangban Hadházy Ákos állna.                                                                                                                                                                         

    Ez a kormány maximum 6 hónapig maradna hivatalban és a miniszterelnök lemondásával megszűnne. Az 5 miniszterelnök-helyettesből álló politikai tanács tagjai egyértésben jelölnék ki az új miniszterelnököt. Olyan felállás is elképzelhető - ha erről születik megállapodás -, hogy a 4 éves ciklus alatt kormányfők váltják egymást 1 vagy másfél éves kormányzást követően.                                                                     


    SZERVEZETI VÁLTOZÁSOK



    VAGYONALAPOK


    A Baranyai-kormány koncepciója szerint a jelenlegi helyett 3 új vagyonalap jön létre.                                                                         

    1./  LAKOSSÁGI VAGYONALAP


    A lakossági vagyonalap a Magyarországon született  magyar állampolgárok közös tulajdona lesz.  A lakossági vagyonalap első körben tervezett nagysága 5000 milliárd forint, amely az idők folyamán növekedhet, akár a 10 ezer vagy 15 ezer milliárd forintot is elérheti. Az 5000 milliárd forintos  induló érték a kormány által einstandolt nyugdíjalap 3000 milliárd forintos értékéhez viszonyítva nem nevezhető nagy összegnek. A különbség még annyi, hogy az Orbán-kormány által elvett 3000 milliárd értékű nyugdíjalapból semmi nem jutott a magyar embereknek, holott az ő vagyonuk volt.       

    A lakossági vagyonalap tulajdonosa a 9,8 millió Magyarországon született magyar állampolgár lesz olyan módon, hogy minden magyar állampolgár kap 500 ezer forint értékű vagyonjegyet.  A lakossági vagyonalap vagyonjegyei a későbbiekben kidolgozásra kerülő szabályozás szerint szabadon értékesíthetők lesznek. 

    Az már most elfogadott kikötés, hogy egy magyar állampolgár vagyonjegyek felvásárlásával felhalmozott vagyonalapban lévő tulajdonának értéke nem haladhatja meg az 50 millió forintot.


    Egy négytagú család tulajdonába így 2 millió forint összegű vagyonjegy kerülhet.  A lakossági vagyonalapból értékesítésre kerülő vagyonelemek megvásárlásakor névértéken beszámíthatók a lakossági vagyonalap vagyonjegyei.


    A lakossági vagyonalapba kerülnek a törvénytelenül szerzett és törvényes eljárással visszavett magánvagyonok, a korrupciós bírságok törlesztésére lefoglalt és elkobzott vagyonok, a csalással, túlszámlázásokkal, korrupcióval szerzett és bírósági eljárás során elkobzott vagyonok,  a számvevőszék vizsgálata és eljárása következtében elkobzott vagyonok, így például ingatlanok,  értéktárgyak, gépjárművek, készpénz, stb.

    A lakossági vagyonalapba kerülnének azok a lefoglalt és elkobzott vagyonok is, melyek eredetét a vagyonosodási vizsgálat során nem tudták hitelt érdemlően bizonyítani. 


    A lakossági vagyonalapba kerülnek az alapítványokba kiszervezett állami vagyon, közvagyon elemei   közül a közvetlen jövedelemtermelő képességgel nem bíró vagyonelemek.  Így kastélyok, állami földek, kikötők, üdülők, stb.  A lakossági vagyonalapba kerülne a magyar állam által vásárolt trieszti kikötő és a szlovéniai wellness-szállókomplexum és számos ilyen hazai, külföldi ingatlan illetve ezeket üzemeltető vállalkozás. 


    A lakossági vagyonalapba kerülnek az építendő bérlakások melyekből befolyó bérleti díj a lakossági vagyonalap osztalékalapját gyarapíthatja. / Csupán a vadászati világkiállításra fordított 60 milliárd forintból 2000 új bérlakás épülhetett volna, melybe elsőként gyereküket egyedül nevelő, albérletben élő anyák költözhettek volna. /

    A lakossági vagyonalap teljes körének meghatározására, a vagyonalap  kezelésének szabályozására, a tulajdonosok számára történő osztalékfizetés szabályainak kidolgozására az új kormány hivatalba lépését követően kerül sor.

    2./  KÖZÖSSÉGI VAGYONALAP


    A  közösségi  vagyonalapba tartoznának a stadionok, sportcsarnokok, sportpályák, sportlétesítmények, egyetemek és főiskolák ingatlanjai infrastruktúrával, felszereltséggel, oktatási célra használt állami létesítmények felszereltséggel, és számos olyan ingatlan, létesítmény, eszköz, berendezés, amely közösségi célokat szolgál.


    A közösségi vagyonalapba kerülnének az állam által alapítványokba kiszervezett vagyonelemek.
    A közösségi vagyonalap körének megállapítására, kezelésének szabályozására az új kormány hivatalba lépését követően kerül sor. 

    3./ ÁLLAMI  VAGYONALAP


    Állami vagyonalapba tartoznának a stratégiai szempontból fontos vagyonelemek, melyeket az állam illetve állami menedzsment működtet, melyek állami felügyelete szükséges.

    Egyszerűbb megfogalmazás lehetne az, hogy az állami vagyonalapba tartozna minden olyan vagyon amelynek tulajdonosa az állam és amely nem került átadásra a közösségi illetve lakosság vagyonalap számára, melyek nem kerültek megnevezésre a közösségi illetve lakossági vagyonalap körében.                         


                                                                                                                                          
    ÁLLAMI  SZÁMVEVŐSZÉK


    Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladata  a közpénzek felhasználásának,  a közvagyon kezelésének ellenőrzése. A Számvevőszék feladata a kormányváltást követően kiegészül, kibővül a korrupcióellenes tevékenységgel, amely szervezeti változásokat von maga után.

    Az Állami Számvevőszék fontos szervezeti egysége lesz a korrupcióellenes tevékenységnek. A korrupció felszámolásában, visszaszorításában jelentős szerepet a kap a Számvevőszék három új igazgatósága.

    Az Állami Számvevőszék közvetlen kapcsolatba kerül a kormányváltást követően létrehozandó Korrupcióellenes Hivatallal. A Korrupcióellenes Hivataltól érkező anyagok szakmai alapon történő átvizsgálása után  a Számvevőszék illetékes szervezeti egységeinél hozzák meg a döntést, hogy szükség van eljárás indítására, büntetés kiszabására vagy az ügy továbbítására más hatósághoz.

    Az Állami Számvevőszék keretében létrejön az állami és uniós támogatások felhasználását ellenőrző és vizsgáló igazgatóság, létrejön a közbeszerzéseket, közpénzből finanszírozott beruházásokat vizsgáló, ellenőrző igazgatóság.

    A harmadik új szervezeti egység a korrupcióellenes igazgatóság lesz, amely intézményi szinten, például kormányhivataloknál vizsgálja a korrupciós érintettséget, fertőzöttséget, azt, hogy érzékelhető-e  rendszerszintű korrupció jelenléte az állami hivatalokban, a közbeszerzési döntőbizottságokban.


    KORRUPCIÓELLENES HIVATAL

    A kormányváltást követően az egyik legfontosabb feladat a fejlődéstől a pénzt elszívó, elburjánzott, szinte mindent átszövő korrupció elleni fellépés intézményi hátterének megteremtése kell, hogy legyen. A korrupció elleni harc központi szervezete a KORRUPCIÓELLENES  HIVATAL lenne. A KORRUPCIÓELLENES  HIVATAL  élén az elnök állna miniszteri rangban. Erre a jelenlegi jelölt Hadházy Ákos.

    A KH - KORRUPCIÓELLENES  HIVATAL - hozzáférne minden állami adathoz, amely a korrupciós érintettség vizsgálatához szükséges. Külön igazgatóság foglalkozna a közbeszerzések, az állami támogatások, az uniós támogatások, állami és uniós pénzekből finanszírozott beruházások /túlszámlázások/ korrupciós érintettségének vizsgálatával. 

    A KORRUPCIÓELLENES HIVATAL - KH - egyik legfontosabb szervezeti egysége a Vagyonfelügyeleti Igazgatóság lenne. A Vagyonfelügyeleti Igazgatóság biztosítaná az eljárás alá vont és eljárás alá vonandó vagyonok esetében a vagyonfelügyeletet vagyonbiztosok kinevezésével.

    A KH létrejöttét követően a már meglévő adatbázisokból dolgozna. A rendelkezésre álló adatbázisok közül valószínűen a legnagyobb és legrészletesebb a hivatal vezetésére jelölt Hadházy Ákos országgyűlési képviselő birtokában lévő adatbázis. A KH vásárolna a korrupciós érintettség felderítéséhez használható adatbázisokat, adatcsomagokat, így például az ÁTLÁTSZÓ birtokában lévő adatbázist és hírportálok birtokában lévő adatbázisokat, kisebb adatcsomagot. Ezek létrehozására jelentős időt, energiát munkát fordítottak. Egy ilyen adatbázisban lévő információk felkutatása, feldolgozása, rendszerezése a KH oldaláról nézve sokkal többe kerülne mint a kész adatbázisok megvásárlása.

    A KH-hoz érkező korrupciót vagy csalást, törvénysértést, túlszámlázást, vesztegetést feltáró bejelentések mellett, a rendőrséghez, ügyészséghez, más hatósághoz, szervekhez érkező bejelentésekről is másolatot továbbítanának a hivatalhoz, mert az elemzéshez kapcsolódó adatokat itt lehet a legkönnyebben elérni.

    A  KH feldolgozná az adatbázisokban lévő információkat, elvégezné a szükséges vizsgálatokat és hasonlóan elvégezni a vizsgálatokat, elemzéseket a hivatalhoz beérkező bejelentések és máshonnan továbbított bejelentések alapján is. A  KORRUPCIÓELLENES HIVATAL ezt követően a megállapításait a javasolt intézkedéssel együtt továbbítaná az erre alkalmasnak ítélt szervezethez, így a rendőrséghez, a számvevőszékhez, a területi ügyészséghez, a főügyészséghez vagy a különleges ügyész hivatalához. A KH olyan mértékben előkészített anyagot adna a nevezettek részére, amelyek alapján gyorsan és hatékonyan lefolytatható lenne az eljárás és sor kerülhetne a KH által javasolt illetve a nevezettek által törvényesnek látott intézkedésekre.

    A KORRUPCIÓELLENES HIVATAL feladata az állam tulajdonában lévő adatokhoz való hozzáférés birtokában, a lefolytatott vizsgálatok ismeretében a korrupciós érintettség felderítése, megállapítása lenne. Ugyanakkor a KORRUPCIÓELLENES HIVATAL nem hozna döntést, csak javaslatot tenne eljárásra, intézkedésre, és jól előkészített anyagot továbbítana a döntésre, eljárásra jogosult szervekhez. Ez garantálná a törvényességet és a jogállami normák érvényesülését, ugyanakkor biztosítva a korrupció felderítését, a korrupció elleni hatékony fellépést.

    KORRUPCIÓS BÍRSÁG

    A korrupcióellenes  intézkedések egyik leggyakrabban alkalmazott eleme lenne a korrupciós bírság. A  KORRUPCIÓELLENES HIVATAL  minden közpénz, állami, önkormányzati és uniós pénz felhasználójától kérhetne tájékoztatást, kimutatást, jelentést a felhasználásról - legyen az támogatás, közpénzből finanszírozott beruházás, juttatás, közbeszerzés -  10 vagy 15 évre visszamenően. A teljesítés elmulasztása, hiányossága bírságolható. A felhasználás bizonylatolásának ellenőrzése során feltárt hiányosságok ugyancsak súlyos bírságot vonhatnak maguk után. A korrupciós bírság mértéke a nem a megjelölt célra használt közpénz esetében a összeg teljes mértékét is elérheti.

    A korrupciós bírság bevezetésére lehetőséget nyújtó bírságolás új rendszerét és kultúráját az Orbán-kormány teremtette meg, így a korrupciós bírság bevezetésével nem járatlan, hanem kitaposott úton lehetne haladni. A korrupciós bírság kiterjedhetne a korrupció felderítését segítő kötelező adatszolgáltatásra, pontosabban annak elmulasztására, hiányosságára, a feltételezés szerint korrupcióval érintett támogatás, egyszerűbben pénz felhasználásának bizonylatolására illetve annak hiányosságaira, a felhasználás céljainak teljesítésére illetve nem teljesítésére és más hasonló jellegű tényezőkre.

    Ami a bírságolás mértékét, a korrupciós bírság lehetséges mértékét illeti, ugyancsak az Orbán-kormány e körben alkalmazott gyakorlata lehet az irányadó. Amikor elindult a nemzeti trafikok működése és betiltották a kis boltokban a cigaretta és a dohánytermékek árusítását, akkor lépett hatályba az a rendelkezés, ami 500 millió forintot jelölt meg a bírság felső értékeként, amennyiben egy kisbolt akár egy doboz cigarettát eladna engedély nélkül. Ha a maximum ezer forint értékű egy doboz cigaretta engedély nélküli árusítása esetében a bírság felső határa 500 millió forintban lett megállapítva, akkor ebből kiindulva a korrupciós bírság felső határa 5 milliárd vagy inkább 50 milliárd forint is lehet.

    Az ilyen bírságolás illetve ennek szabálya végigjárta az összes utat, a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság is rendben lévőnek találta, így ez ilyen szempontból sem támadható.

    A KORRUPCIÓELLENES HIVATAL  tevékenysége bizonyos értelemben  adott időszakban felfutó, majd az adatbázisok, bejelentések jelentős részének feldolgozása után visszaeső szakaszt mutatna. A létszám tekintetében lenne egy főállású alkalmazottakból álló szegmens, lenne jelentős számú gazdasági képzettségű, könyvelési, számviteli  gyakorlattal rendelkező nyugdíjast foglalkoztató szegmens, és lenne  számos bedolgozót,  számvitelhez értő vállalkozást bevonó szegmens.

    Lennének megyei igazgatóságok és területi részlegek. Becslések szerint  15 ezer milliárd forintról van szó a korrupciós érintettséget illetően, melynek átvizsgálása, felderítése nem kis munkát jelent.



    BARANYAI-KORMÁNY - OKTATÁSPOLITIKA ALAPJAI


    1./   Az egyre bonyolultabbá és összetettebbé váló világ megértéhez, a benne való eligazodáshoz, az érvényesüléshez egyre magasabb szintű, a kor igényeihez és követelményeihez igazodó tudás kell. Ezt a magyar oktatáspolitika sem hagyhatja figyelmen kívül, a magyar oktatás - melynek alapeleme  a lexikális ismeretek elsajátítása - sem térhet ki fejlődéshez való alkalmazkodás elől.

    2./   A magyar oktatás még ott tart, hogy túl sok tudást akarnak átadni és nagyon kevés az alkalmazásra vonatkozó ismeret. Az oktatók nem számolnak az agy befogadóképességével valamint azzal, hogy az agy a sok lexikális információt ugyan befogadja, majd később  valahova hátra teszi vagy kilöki. A tanulótól rengeteg időt és energiát elvesz annak a lexikális ismeretnek az elsajátítása, amit az életében nem fog használni, az agya pedig egy idő után úgyis hátra tesz vagy kilöki. A jó arány az lenne, ha az alapismereteket, fő irányokat oktatnák és hozzá azt, hogy a technika mai szintjén, az internet segítségével hogyan lehet a részleteket könnyen és gyorsan elérni, hogy ezzel ne kelljen terhelni az agyat. A fejlett államokban már fontos szempont az  oktatásban, hogy az oktatandó ismeretek halmaza úgy álljon össze, hogy annak jelentős része hasznosítható legyen, másrészt a tudás megszerzésére fordított idő és energia értelmes és hasznos felhasználása is szempont legyen.

    3./  Az oktatás terén a másik fontos és alkalmazandó szempont, a problémák megoldására felkészítő oktatás bevezetése és széleskörű alkalmazása. Az életben folyamatosan problémákkal szembesülünk, amiket meg kell oldanunk. Persze lehet ezt másképpen is nevezni, de valójában a napi tennivalóink, a munkánk során elvégzendő feladatok, mind valamilyen szintű kihívást jelentenek, vagyis problémát. A problémamegoldó oktatás lényege, hogy a diákot felkészíti az élete végéig jelentkező problémák rutinszerű megoldására, arra, hogy a kihívásokat stressz nélkül, rutinfeladatként kezelje. Felkészíti a sorrendiség, a fontosság elvének alkalmazására, az összefüggések rutinos keresésére, a viszonyításra, és mindarra, ami a problémamegoldáshoz szükséges. Ha az oktatás csupán arra szorítkozik, hogy a tanár elmondja azt a tananyagot ami az adott tanórára be van ütemezve, a diák pedig bemagolja vagy akár értelmezve elsajátítja, abból nem lesz problémamegoldásra való felkészítés.

    A problémamegoldós oktatás már a középiskolában felkészítheti  a diákokat a problémák elsajátított módszer szerinti megoldására, így az életben ez rutinszerűen, az iskolában elsajátított módszerek rutinszerű alkalmazásával végezhető. Ezzel a képességgel, rutinnal felnőttként sokkal jobb teljesítmény érhető el.

    A problémamegoldó oktatás mint egy kihívást, mint egy megoldandó problémát kezeli az adott óra tananyagát, azt a tanár és diákok közösen kitárgyalják, megbeszélik, meghatározzák, hogy mi annak lényege, mik az anyagban a fontosabb információk, mi az amit abból mindenképpen meg kell jegyezni és melyek azok a részinformációk, amelyek kevésbé fontosak, bármikor könnyen elérhetők, így annak agyban történő rögzítésére felesleges időt és energiát vesztegetni.



    JÓLÉTI  FORDULAT


    JÓ KORMÁNY CSODÁT TEHETETT VOLNA

    A JOGURALOM, a DEMOKRATIKUS JOGÁLLAM helyreállítása mellett a 2022-ben hivatalba lépő új kormány másik halaszthatatlan kötelezettsége a JÓLÉTI FORDULAT elindítása kell, hogy legyen. A JÓLÉTI FORDULAT tömören azt jelenti, hogy fordulat következik be az elosztásban és 2022-től az ezer milliárdokat nem egy szűk kedvezményezetti körbe tartozó kevesek kapják mint 2010 óta az történt, hanem ez a hatalmas összeg a magyar emberek sokaságához kerül különböző juttatások és támogatások formájában.

    Az elmúlt 11 év Magyarország újkori történelmének talán legszerencsésebb 11 éve volt, egy jó kormány csodát tehetett volna, közel kerülhettünk volna Ausztria szintjéhez. Kedvező világgazdasági helyzet, 500 milliós uniós piac, és sok ezer milliárd forint uniós ingyenpénz felzárkózásra, jóléti fordulatra. A csoda elmaradt, az uniós ingyenpénz elfogyott.

    Nem közeledtünk Ausztria szintjéhez inkább távolodtunk és ami elkeserítő, hogy a szegénységi rangsorban már csak Bulgária áll rosszabbul mint mi. Egyetlen jó hír van, hogy ami eddig csak a filmekben meg Amerikában létezett az most már itt nálunk is. Létezik irányított szerencse és az irányított szerencse jóvoltából Magyarország leggazdagabb embere 150 millió forintot keres naponta. Viszont magyar emberek milliói nyomorognak.

    SOKKAL JOBB ÉLET LEHETNE

    A térség más országaiban már jobban élnek. Miért? Mert az ottani adónövekményekből összejött plusz bevételeket jóléti fordulatra, az életszínvonal javítására költötték. Nem így nálunk! Itt a pénzosztásnál az első, a második és harmadik helyen is a kormány állt. Sokkal jobb élet lehetne Magyarországon, ha a kormány nem a saját, valamint rokonaik, barátaik kedvtelésére, gyors gyarapodására költötte volna el a magyar emberek pénzét.

    Mindenki tudja, látja, hogy tele van a kassza. Különben hogyan tudna a kormány százmilliárdokat szétszórni úri hóbortjaira, sok milliárdot osztogatni külföldre, egyházaknak adni 150 milliárdot és propagandára, önmaguk dícséretére költeni 150 milliárdot, neres bárók zsebét hízlaló felesleges építkezésekre fordítani ezer milliárdokat?

    A 2010-es kormányváltást követően a 46-féle új adóval és számos jogosultság, kedvezmény megszüntetésével, hatalmas megszorítással elért költségvetési bevételek hosszú időre stabil forrást jelentettek a kiadásokra. És még ezután jöttek azok a bevételek, adónövekmények, amelyekből 2020-ra már 4929 milliárd forint szabadon elkölthető plusz bevétel keletkezett a költségvetésben.

    ELFOLYT A JÓLÉTI FORDULATRA, FELZÁRKÓZÁSRA KAPOTT UNIÓS INGYENPÉNZ

    Ami még bosszantóbb, sőt irritáló, hogy a felzárkózásra és jóléti fordulatra kapott uniós ingyenpénz ezer milliárdjait is elkótyavetyélte a kormány. Mámoros költekezés indult álmaik és vágyaik megvalósítására. Kisvasutat építettek, amilyenre gyerekkorukban vágytak. 200 milliárdért vizes vb-t rendeztek, hogy 30 másodpercre bekerüljenek világhíradókba. Stadionok, sportcsarnokok jöttek létre számolatlanul, hogy neres bárók ott feszíthessenek, pöffeszkedhessenek udvartartásukkal mint középkori várurak.

    Mint gazdag nagybácsi osztogattak a közpénzből 10- és 100 milliárdokat itthon és külföldre, például a vajdasági magyarok 60 milliárdot kaptak. Egyházak, sportszervezetek kéretlenül kaptak milliárdokat, kikötőt vettek az Adria partján, 3 milliárdért pedig wellness szállókomplexumot Szlovéniában.

    Romániában, Ukrajnában, aki magyarnak vallotta magát 10 milliókat kapott traktorvásárlásra. A szerbiai Vajdaságban magukat magyaroknak valló szerbek több százan milliókat kaptak a magyar kormánytól házvásárlásra. Magyar pénzből épül a belgrádi vasútvonal, melynek végső költsége elérheti az ezer milliárd forintot is. Eközben itthon nem jutott elég pénz az egészségügynek, nem került sor orvosok, ápolók béremelésére, így sok orvos és ápoló elhagyta az országot, külföldre ment dolgozni. A nyugdíjak a forint értékvesztése, a hivatalosnál jóval nagyobb infláció miatt veszítettek értékükből. 2010-ben  1 euró 265 forint volt, 2020-ban 1 euró már 365 forint.

    Valaki 2010-ben eladta a lakását 27 millió forintért. Ez akkor 100 ezer eurót ért. Az elmúlt 10 évben 1-2 %-os kamat volt. Most a 27 millió forint csak 74 ezer eurót ér. Ennyit veszített a forint az értékéből. Ennyit veszítettek a bérek és a nyugdíjak is az értékükből.
    Ott tartunk, hogy a nyugdíjasok jelentős része már a napi túlélésre koncentrál, hogy jusson élelemre, rezsire és a drága gyógyszerek kiváltására is. A kormány ódákat zeng gazdasági sikereiről, mélyen hallgatva arról, hogy nyomorban ragadt 3 millió magyar ember.

    KORMÁNYVÁLTÁS KELL A JÓLÉTI FORDULAT ELINDÍTÁSÁHOZ

    A JÓLÉTI FORDULAT elindításához megvan a forrás a magyar költségvetésben. Erre sor is kerül ha a választók a kormányváltásra szavaznak. A költségvetési szigort betartva, az elosztásban következik be hatalmas változás. Ahova indokolatlanul adtak milliárdokat oda a kormányváltást követően nem megy pénz. Ahova elég lett volna 300 millió forint, de az Orbán-kormány 3 milliárdot vagy 5 milliárdot adott, oda a kormányváltást követően csak 300 millió forint megy. Befejeződik a kihasználatlan, túlméretezett, hatalmas fenntartási költséget igénylő sportlétesítmények építése, helyettük sok bérlakás épül, ami legalább akkora megrendelést jelent az építőiparnak.

    A 2022-es kormányváltást követően 1 km autópálya nem kétszeres áron hanem csak egyszeres áron épül. Az új kormány nem fizet dupla árat 1 km autópálya építéséért. A vasúti pálya felújítása is a háromszoros ár helyett csupán egyszeres áron valósulhat meg. A túlszámlázás megszüntetése, a korrupciós csatornák elzárása eredményeként több ezer milliárd forint megtakarítása várható. Ennek jelentős része az egészségügybe, oktatásba lesz átirányítva, más része pedig ösztönző és jóléti támogatásokra, nyugdíjemelésre, bérlakások és felzárkóztató illetve családi kollégiumok építésére lesz felhasználva.


       

    Baranyai József programjában szereplő 

    JÓLÉTI, ÖSZTÖNZŐ, INNOVÁCIÓS JUTTATÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK


    JÓLÉTI FORDULAT 1.

    JÓLÉTI  JUTTATÁSOK  ÉS TÁMOGATÁSOK


    1./  LAKOSSÁGI VAGYONALAP 500 EZER FORINT ÉRTÉKŰ VAGYONJEGYE MINDEN MAGYAR ÁLLAPOLGÁRNAK


    Minden Magyarországon született  magyar állampolgár jogosult lesz a lakossági vagyonalap 500 ezer forint névértékű vagyonjegyére. A lakossági vagyonalap vagyonjegyei a későbbiekben kidolgozásra kerülő szabályozás szerint szabadon értékesíthetők lesznek.

    A magyar lakossági vagyonalap a Magyarországon született  magyar állampolgárok közös tulajdona lesz.  A lakossági vagyonalap első körben tervezett nagysága 5000 milliárd forint, amely az idők folyamán növekedhet, akár a 10 ezer vagy 15 ezer milliárd forintot is elérheti, ezáltal az egy állampolgárra jutó vagyonjegy értéke 1 millió forintra illetve másfél millió forintra nőhet.

    Egy négytagú család tulajdonába 500 ezer forint értékű vagyonjegyből  2 millió forint összegű vagyonjegy kerülhet.  A lakossági vagyonalapból értékesítésre kerülő vagyonelemek megvásárlásakor névértéken beszámíthatók a lakossági vagyonalap vagyonjegyei.

    2./ 500 EZER FORINTOS ÁLTALÁNOS OTTHONFELÚJÍTÁSI TÁMOGATÁS


    A 2022-es a kormányváltást követő minden évben 100 ezer Magyarországon született magyar állampolgár kaphat az államtól 500 ezer forint összegű általános otthonfelújítási támogatást. Amennyiben év végén a költségvetésben legalább 100 milliárd forint összegű maradvány keletkezik úgy plusz 100 ezer magyar állampolgár kaphat 500 ezer összegű általános otthonfelújítási támogatást. 

    Az általános otthonfelújítási támogatás nincs feltételhez kötve, odaítélésében az igénylő jövedelmi viszonya, rászorultsága jelenti az egyetlen figyelembe veendő szempontot. Igényelheti fiatal, idős, nyugdíjas, családos, egyedülálló.

    Az otthonfelújítási támogatás költhető lakásfelújításra, festésre, parkettázásra, fürdőszoba felújítására, ajtó, ablak cseréjére, minden a felújítással kapcsolatos kiadásra. Vásárolható belőle cirkó, konvektor, klíma, hűtőszekrény, mosógép, centrifuga, tűzhely, de nem vásárolható televízió, szórakoztató elektronika, mobil, stb.

    Az állam évente 100 ezer fő Magyarországon született magyar állampolgár számára adna 500 ezer forint értékű otthonfelújítási támogatást. Ez az állam számára évente 50 milliárd forint kiadást jelentene, 10 milliárd forinttal kevesebbet mint amennyibe a vadászati kiállítás megrendezése került vagy amennyibe a MOTO GP pálya kiépítése kerül és 30 milliárd forinttal kevesebbet annál a 80 milliárd forintnál amit az Orbán-kormány a szállodák, panziók felújítására adott olyan időszakban amikor a járványhelyzet miatt nincs is vendég.

    Az elmúlt évek gyakorlata azt mutatta, hogy decemberben 200-400 milliárd forint összegű maradvány keletkezett a költségvetésben, melyet a kormány szétosztott sportegyesületek, egyházi szervezetek és más kedvezményezettek között, pl. külföldi fociklubok kaptak 14 milliárd forintot. A Baranyai-kormány hasonló esetben plusz 100 ezer magyar állampolgár részére biztosítaná az 500 ezer forint értékű otthonfelújítási támogatást, ami 50 milliárd forintot venne igénybe a 200 vagy 400 milliárd forintos maradványból.

    Így már évente 200 ezer rászoruló magyar állampolgár juthatna 500 ezer forintos otthonfelújítási támogatáshoz, köztük sok nyugdíjas vagy gyermekét egyedül nevelő szülő.

    3./  25 EZER FORINTOS EGYSÉGES NYUGDÍJEMELÉS MINDEN NYUGDÍJASNAK


    A NÉMO / Nyugdíjasok Érdekvédelmi MOzgalma /  számítása szerint a nyugdíjasok életvitelét érintő infláció jóval magasabb a kormány által figyelembe vett inflációnál. A nyugdíjasok életvitelét nem érinti, hogy nem emelkedett a vasúti sín vagy a gyöngykavics ára. A nyugdíjak értékvesztése olyan mértékű lett, hogy első lépésben egységesen 25 ezer forintos korrekciós nyugdíjemelésre  van szükség. Az életvitelt érintő alapvető élelmiszerek és szolgáltatások drágulása minden nyugdíjast egyformán érintett, így az alapvető korrekció is legyen egységes.

    A 11 éve tartó illiberális kormányzás nagy vesztese a NAGY GENERÁCIÓ 2 millió nyugdíjasa lett. Amikor valaki nyugdíjba vonul, akkor általában a bére 70-80%-a lesz a nyugdíjának az összege.

    2019 decemberében az átlagbér nettó 270 ezer forint volt, az átlagnyugdíj pedig csak ennek fele 135 ezer forint. Ha az Orbán-kormány korrekt nyugdíjemelést hajtott volna végre, akkor az átlagnyugdíj a nettó átlagbér legalább 70 %-a lenne vagyis 189 ezer forint és nem csupán 135 ezer forint.
    Érthető a magyar nyugdíjasok felháborodása, amikor azt mondják, hogy ne a magyar nyugdíjak emelésétől elvett pénzzel támogassák a külföldi fociakadémiákat és stadionok építését, ne a magyar nyugdíjasok pénzét herdálják esztelen, hivalkodó, nagyzoló célok támogatására, megvalósítására és szavazatok vásárlására.

    A magyar nyugdíjasok nagy része szűkösen él, alig jut élelemre, rezsire, gyógyszerre, a kormány meg két marékkal szórja a nyugdíjasoktól, a nyugdíjemeléstől elvett pénzt külföldre és hazai luxusberuházásokra.

    A NÉMO - Nyugdíjasok Érdekvédelmi MOzgalma - számításai szerint  Magyarországon 2020-ban a 192-195 ezer forint összegű átlagnyugdíj lenne a reális érték. Ha 25 ezer forintos egységes korrekciós nyugdíjemelésre kerülne sor vagyis minden nyugdíjasnak 25 ezer forinttal, éves szinten 300 ezer forinttal emelkedne a nyugdíja akkor az átlagnyugdíj elérné a 165-170 ezer forint közötti értéket.

    A nyugdíjak értékének tartása a vegyes indexálású nyugdíjemeléssel valósulhatna meg. A vegyes indexálás alapján például 2019-ben nem 2,7 %-os hanem 10,2 %-os nyugdíjemelés járt volna. A 130 ezer forintos átlagnyugdíjra jutó emelés így nem 3500 forint, hanem 13500 ezer forint lett volna.

    A Baranyai-kormány 2022 július 1-től tervezi a nyugdíjak egységes 25 ezer forintos emelésének bevezetését. A korrekciós 25 ezer forintos nyugdíjemelés kiterjed a 2025 december 31-ig nyugdíjba vonulók nyugdíjára is.
     
    A kormány hivatalba lépését követően minden nyugdíjas számára biztosítja kéthavi tervezett nyugdíjemelés azaz 50 ezer forint egyszeri támogatásként való kifizetését. Az 50 ezer forintos egyszeri  juttatás-támogatás és a 25 ezer forintos nyugdíjemelés fedezete megvan, meglesz a költségvetésben.

    A 25 EZER FORINTOS NYUGDÍJEMELÉS FEDEZETE

    A 2 millió nyugdíjas nyugdíjának havi 25 ezer forintos emelése évente 300 ezer forintot jelent, ami a költségvetés számára évente 600 milliárd forint plusz kiadást jelentene. Amennyiben a 2,7 millió nyugdíjas+járadékos létszámmal számolunk, akkor 810 milliárd forintot éves kiadást jelentene a költségvetésnek.

    Tudjuk, hogy fedezetként ennek a többszöröse ott van a költségvetésben csakhogy felesleges, értelmetlen kiadások formájában elfolyik, kicsatornázásra kerül. A költségvetési szigort betartva, az elosztásban következne be hatalmas változás. Ahova indokolatlanul adtak milliárdokat oda a kormányváltást követően nem megy pénz. Ahova elég lett volna 300 millió forint, de az Orbán-kormány 3 milliárdot vagy 5 milliárdot adott, oda a kormányváltást követően csak 300 millió forint megy. Befejeződik a kihasználatlan, túlméretezett, hatalmas fenntartási költséget igénylő sportlétesítmények építése,

    A 2022-es kormányváltást követően 1 km autópálya nem kétszeres áron hanem csak egyszeres áron épül. Az új kormány nem fizet dupla árat 1 km autópálya építéséért. A vasúti pálya felújítása is a háromszoros ár helyett csupán egyszeres áron valósulhat meg. Megszűnik a féktelen osztogatás, nem költ az állam 150 milliárdot propagandára. A 2022-ben hivatalba lépő kormány nem ad hetente több alkalommal 2-3 milliárdot baráti alapítványoknak, sportszervezeteknek, határon túli soha nem ellenőrzött célok megvalósítására.  Az új kormányfő amikor vidéki esperest köszönt születésnapján nem ajándékozza meg közpénzből 2 milliárd forinttal, hogy vegye meg belőle a templom melletti hotelt amit egyébként  500 millióért árulnak és nem ad külföldi fociklubok támogatására 14 milliárd forint közpénzt, mert az kell az itthon élő magyar nyugdíjasok nyugdíjának emeléséhez.

    Hosszan lehetne sorolni azokat a 2-3 milliárdos, 20-40 milliárdos pénzosztásokat, a 100 milliárdok osztogatását, az ezer milliárdos tételeket, például belgrádi vasútvonal építése, melyek évente közel 5 ezer milliárd forint olyan kiadást jelentenek, melyek a nyugdíjak emelésére, jóléti támogatásokra, juttatásokra is elkölthetők lennének.

    2022-ben a választók döntenek arról, hogy ezt az 5 ezer milliárdot továbbra is azok kapják akik eddig vagy legyen változás és nyugdíjemelésre, jóléti juttatásokra költse a 2022-ben hivatalba lépő új kormány.



    JÓLÉTI FORDULAT 2.

    INNOVÁCIÓT ÖSZTÖNZŐ TÁMOGATÁSOK

    Bűszkén valljuk, hogy nemzeti sajátosságunk az ötletesség, a találékonyság. Az ország szempontjából mindegy, hogy kutatóintézetben vagy egy újító garázsában jön létre az új megoldás, az újdonság, a lényeg, hogy létrejöjjön és minél nagyobb számban. Ha  2022-ben kormányváltás lesz, akkor nem csupán a kutatóintézetek, de a köznapi innováció is megfelelő állami támogatásban részesül.

    A Baranyai-kormány álláspontja, hogy mindenki számít, minden jó ötletre, értelmes elképzelésre, használható innovációra szükség van. Minden olyan jó ötlet  kapjon támogatást,  ami előbbre viheti az országot.

    A támogatás nem politikai elkötelezettség, baráti viszony alapján járna vagy kapcsolati rendszer keretében lenne elérhető, hanem minden arra érdemes ötlet, innováció, elképzelés, alkotás, koncepció, terv megkapná, amely hozzátehet valamit az ország fejlődéséhez, előbbre viheti az országot.

    1./  ÉVENTE 1000 ÚJÍTÁS TÁMOGATÁSA 1 MILLIÓ FORINTTAL 

    Minden évben 1000 újítás, innováció kapna 1 millió forint vissza nem térítendő kezdeti támogatást a megvalósításhoz, minták létrehozásához.  Az állam minden olyan innovációt támogatna, amely iránt felmérhető, becsülhető kereslet lenne a piacon.

    Azokat az új megoldásokat, amelyek vidéki vállalkozások által kis szériában, egyszerű felszereltséggel gyártható terméket jelentenek, az állam megvásárolná és az újító minden legyártott darab után az őt megillető szerződésben rögzített díjban részesülne. Azok az újítók akik saját vállalkozást hoznának létre a gyártásra állami támogatást kapnának az elinduláshoz.

    Az állam által működtetett információs portálok közül a gazdaságszervezéssel, köznapi innovációval foglalkozó portálok részletes tájékoztatást adnának arról, hogy milyen területen célszerű új ötletek megvalósításába kezdeni, például milyen új termékekre lenne szüksége az állam gazdaságszervező tevékenysége által létrejövő új, vidéken sok munkahelyet teremtő vállalkozásoknak. Ebbe a körbe sorolhatók az ajándéktárgyak, ajándéktárgyak kerámiából, fából, textilből, bőrből, üvegből, bármiből, a lényeg, hogy tetszetős formája legyen, legyen benne ötlet, kreativitás, és már az esztétikumával képes legyen eladni önmagát.

    Ajándéktárgyak, egyszerű ötletes eszközök, konyhai, kerti eszközök megvalósítását, gyártásra alkalmas  mintájának elkészítését  1 millió forinttal támogatja az állam, amennyiben ennek alkalmazási, gyártási jogát eladja az újító, úgy minden darab után megkapja az őt megillető díjat.

    Az évente 1000 újító támogatása kiindulási adatot jelent, amennyiben 5000 ezer támogatásra érdemes innováció után igényelnek támogatást, akkor 5 ezer újító fogja megkapni az 1 millió forintos támogatást.

    2./  ÉVENTE 1000  FŐISKOLÁS, EGYETEMISTA KAPHAT 1 MILLIÓ FORINT ÁLLAMI TÁMOGATÁST INNOVÁCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁRA

    Minden évben 1000 egyetemista és főiskolás kapjon 1 millió forint vissza nem térítendő támogatást új ötletek, új elképzelések megvalósításához. Már a felsőoktatásban el kell elkezdeni az innováció állami támogatását, mert így születhetnek, merész új ötletek, ez adhat lendületet a fiatalkori kreativitásnak.

    FINANSZÍROZÁS  

    Az innovációt ösztönző támogatások olyan csekély összeget jelentenek a költségvetés szempontjából, hogy talán szót sem érdemes rá vesztegetni. 1000 újító támogatása 1 millió forinttal 1 milliárd forintot jelent és 1000 egyetemista innovációjának 1 millió forinttal történő támogatása plusz 1 milliárd forintot. De azért mégis néhány példa. Ennyibe kerül egy nemzeti konzultáció, de ennek sokszorosa megy plakátolásra. Ennél 1 milliárddal többet kap a professzorok alapítványa, a vadászati kiállításra ami alig hoz bevételt ennek 30-szorosát költötte a kormány.



    JÓLÉTI FORDULAT 3.

    VÁLLALKOZÁST ÖSZTÖNZŐ TÁMOGATÁSOK, JUTTATÁSOK  

    Cél:  az egyén önerőből történő boldogulásának, új vállalkozások létrejöttének ösztönzése állami támogatásokkal, juttatásokkal.

    1./  ÉVENTE 10 000 ÚJ VÁLLALKOZÁSNAK 1 MILLIÓ FORINT ÁLLAMI TÁMOGATÁS

    Évente 10 ezer induló magyar vállalkozás kapna az államtól 1 millió forint vissza nem térítendő támogatást, induló tőkét az új ötletek, új elképzelések megvalósításának elindításához.

    2./  10 EZER ÚJ VÁLLAKOZÁST AD AZ ÁLLAM A VIDÉKI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉHEZ

    A jóléti fordulat keretében a magyar állam 10 ezer vállalkozást adna, főként vidéken élők részére, akik vállalják erre a felkészítést és eredményes vizsgával bizonyítják alkalmasságukat. A vállalkozásokat olyan térségekben élő pályázók kapnák, ahol nincsenek munkahelyek. Az oda telepített vállalkozások bővülve, fejlődve új munkahelyeket hoznának létre.

    A cél, hogy vidéken, helyben jöjjenek létre olyan új vállalkozások, olyan minták, melyek helyben munkát, megélhetést, jövedelmet biztosítanak, minták, amelyek késztetést jelenthetnek mások számára is. Az államtól kapott vállalkozások működtetői kezdetben megkapják a közmunkás bért.
    A vállalkozások főként kézügyességet igénylő termékek előállítására jönnek létre, melyek között első helyen az ajándéktárgyak készítése szerepel. Az ajándéktárgyra mindig van és lesz kereslet. A világon több milliárd darab ajándéktárgyat értékesítenek.

    A vállalkozások működtetését, a munkafolyamatokat az előkészítő képzés során sajátítják el a pályázók, a kész termékek egy megszervezett értékesítési láncon keresztül kerülnek értékesítésre.

    Ezt a vidéki foglalkoztatásra egyfajta megoldást jelentő vállalkozó hálózatot csak egyszer kell megcsinálni, összeszervezni, mert utána önjáró, önműködő lesz, sőt, öngerjesztővé válik a folyamat.

    Az Orbán-kormány sok százmilliárd forint támogatást adott munkahelyteremtésre. Ennek kis töredékéből megoldható, hogy vidéken ahol nincsenek munkahelyek ilyen vállalkozások telepítésével megoldódjon a helyi foglalkoztatás, új munkahelyek jöjjenek létre, ne csak a közmunka legyen az egyetlen megélhetést biztosító lehetőség. Ez esetben az állam nem cégeknek ad milliárdokat munkahely teremtésére, hanem gazdaságszervezéssel saját maga hoz létre munkát adó vállalkozásokat.

    Ezt a vidéki foglalkoztatásra egyfajta megoldást jelentő vállalkozó hálózatot csak egyszer kell megcsinálni, összeszervezni, mert utána önjáró, önműködő lesz, sőt, öngerjesztővé válik a folyamat.

    FINANSZÍROZÁS  

    Ami a finanszírozást illeti, 10 ezer új vállalkozás indulásához nyújtott 1 millió forint állami támogatás összesen 10 milliárd forintot jelent, 4 milliárd forinttal kisebb kiadást mint az Orbán-kormány által a magyar emberek pénzéből a külföldi focikluboknak nyújtott 14 milliárd forint támogatás.

    Azok, akik nem kérdezték meg, hogy miért adott az Orbán-kormány 60 milliárd forintot a Vajdaságnak, miért adott sok milliárdot erdélyi, önmagukat magyarnak valló, jelentős részben román vállalkozóknak traktorvásárlásra, üvegházak építésére, miért adott vajdasági magyaroknak, jelentős részben önmagukat magyarnak valló szerbeknek több milliós támogatást házvásárlásra magyar közpénzből, azok ne kérdezzék meg, hogy a 2022-ben hivatalba lépő új kormány miért adna a Magyarországon született, Magyarországon élő 10 ezer magyarnak magyar közpénzből létesített vállalkozást, hogy új munkahelyek létesüljenek olyan vidéki térségekben ahol csak közmunka az egyetlen munkalehetőség.


    JÓLÉTI FORDULAT 4.

    BÉRLAKÁSOK, CSALÁDI KOLLÉGIUMOK ÉPÍTÉSE

    A magyar emberek jelentős része változást akar. Európai demokráciában, európai jogállamban szeretne élni, ahol a magyar ember az első. A magyar emberek munkájából származó bevételt és az uniós ingyenpénzt ne egy urizáló, pazarló kormány osztogassa el baráti körben és szórja szét külföldre, ellenőrizhetetlen támogatásokra, költse el kedvteléseire, hanem abból a régóta esedékes jóléti fordulat legyen megfinanszírozva.

    A magyar költségvetésben nem a társadalom igényeit, szükségleteit leképező arányosság érvényesül, a sportberuházások arányosság tekintetében a lehetséges több mint tízszeresét viszik el a költségvetésből. Magyarország kis ország és képtelen arra, hogy annyi sportlétesítményt képes legyen fenntartani, működését finanszírozni, ami egy 50 milliós népességgel bíró közepes méretű országnak is jelentős terhet jelentene. Ez a megalománia már az olimpia rendezésére illetve annak előkészítésére fordított százmilliárdok költésekor is heves vitát váltott ki.

    A Baranyai-kormány stadionok, sportcsarnokok helyett bérlakásokat, családi kollégiumokat építene.

    1./  BÉRLAKÁSOK ÉPÍTÉSE

    A bérlakásokba először az albérletben vagy szülőknél lakó és gyereket nevelő családok költözhetnének, közülük is elsőbbséget élveznének a gyermeket egyedül nevelő szülők.

    Magyarországnak minden gyermekre szüksége van. Szükség van arra a félmillió magyar gyermekre is, akiket egy szülő nevel és akiket az Orbán-kormány elhibázott, torz családpolitikája hátrányosan érint. Az egy vagy több gyermeket egyedül nevelő szülők jelentős része albérletben él vagy a nagyszülők lakásában. Számukra a CSOK, a kormány lakástámogatási rendszere nem jelent megoldást. Az egyszülős családok száma 300 ezer és többségük lakhatási problémával küzd. Nekik megfizethető bérlakások kellenének.

    Stadionok, sportcsarnokok építése helyett, százmilliárdokat elnyelő sportversenyek, vadászati világkiállítások rendezése helyett bérlakásokat kell építeni, melyekbe először a gyermeket nevelő, albérletben vagy szülőknél élő családok - közülük is elsőként a gyermeket egyedül nevelő szülők - költözhetnek, kedvezményes bérleti díjat fizetve.

    Magyarországnak minden gyermekre szüksége van. Az államnak kötelessége, hogy lehetőségeihez mérten segítse,  tisztességes, európai viszonyok között élhessenek a magyar gyerekek.

    Ami a finanszírozást illeti, néhány adat. A Fudan egyetem létesítésére szánt 500 milliárd forintból 20 ezer két szobás, 25 millió forintból megépíthető bérlakás készülhetne. A belgrádi vasútvonal megépítésére szánt 1000 milliárd forintból 40 ezer hasonló bérlakás készülhetne. Az MC alapítvány részére adott 290 milliárd forintból 11 600 bérlakás épülhetne. A vadászati világkiállításra adott 60 milliárd forint közpénzből 2400 bérlakás épülhetett volna. A Vajdaságnak adott 60 milliárd forintból ugyancsak 2400 bérlakás épülhetett volna. A 2018 decemberében a sportszervezetek, egyházi szervezetek és alapítványok között szétosztott 200 milliárd forint költségvetési maradvány-közpénzből 8000 ezer bérlakás épülhetett volna. Ez idáig 84 400 bérlakás. És nem került szóba az a sokszor 2-3 milliárd amit az Orbán-kormány csak úgy szétosztott ilyen vagy olyan támogatásra, ami sok száz bérlakás árának szétosztását jelentette.

    2./  CSALÁDI KOLLÉGIUMOK ÉPÍTÉSE  

    Speciális kollégiumokat kell építeni, ahol a gyermeket egyedül nevelő szülők átmeneti időszakra, például krízishelyzet esetén vagy rövid távú külföldi munkavállalás esetén elhelyezhetik gyermekeiket, ahol azok a gyerekek is otthonra találhatnak, akiknek sorsa nem hordozta a családi gondoskodás, törődés lehetőségét.

    Magyarországon a gyermekek megfelelő életkörülményeinek biztosítása a sportot is leelőző szempont.

    A speciális kollégiumokat családi kollégiumoknak is nevezhetnénk.  Nem csupán diákszállások lennének hanem a nevelést segítő, számos olyan ismeretet adó közösségi létesítmények, melyekben valamilyen szinten megvalósulhatna az amit egy gyermek családi közösségben élhet meg. A kollégiumokban számos szabadon választható foglalkozás segítené a különböző helyeken és szituációkban illendő viselkedési normák elsajátítását, mindazon képességek megszerzését melyek az életben való érvényesüléshez szükségesek és általában a családi közösségekben kerül sor ezek átadására, így a határozott kiállás, a magabiztosság, a megfelelő önkifejezés képességének megszerzését, gyakorlását.

    Az ilyen kollégiumokban mód nyílna tartós és rövid időtartamú bennlakásra és mód nyílna bejárásra, például az említett foglalkozásokon való részvételre. A kollégiumok rászorultsági elven a nem bennlakók részére is biztosíthatnának étkezési lehetőséget.

    Az iskolában a diákok a tananyagot sajátíthatják el. A speciális, családi, felzárkóztató kollégiumokban azt sajátíthatnák el, hogyan kell tanulni, hasznosan beosztani az időt, hogyan kell felkészülni a sikeres életre, mert erre minden magyar gyereknek meg kell adni az esélyt.

    Az ilyen speciális kollégiumok fenntartása, működtetése csak töredékébe kerülne annak, amit az Orbán-kormány a fociakadémiák fenntartására, működtetésére költ.


    GAZDASÁG  -  FOGLALKOZTATÁS

    MODELLT KÉNE VÁLTANI    

    Orbán teljes foglalkoztatásra tervezett munkaalapú rendszere már indulásakor bukásra volt ítélve és ezt valószínűen ők is tudták, mivel könnyen átlátható logikai összefüggés.

    Ha a rendszer eléri a teljes foglalkoztatást, akkor megáll a fejlődés, mert már teljes a foglalkoztatás és nincs szabad munkaerő a további bővüléshez, új beruházások indításához.

    Orbán munkaalapú rendszere kizárólag a honi munkaerővel számol, melynek teljes foglalkoztatása jelenti a végső célt. A végső cél nem csak a csúcspontot, de egyben a fejlődés végpontját is jelenti, mivel elfogyott a munkaerő, a teljes foglalkoztatással a gazdaság elérte fejlődésének felső határát. Mivel nincs munkaerő nem indulnának új beruházások, hiszen nem lenne aki működtesse, nem lenne aki az új üzemekben, új gyárakban dolgozzon.

    Ha nincs szabad munkaerő akkor miért jönnének ide beruházások? A befektetők oda mennének ahol saját forrásból, bevándorlásból van elég munkaerő. Egyre erősödik az a kritikai hang, amely a teljes foglalkoztatást célul kitűző munkaalapú rendszer elhibázott modellje mellett az elhibázott bevándorlási politikát jelöli meg a kialakult helyzet okaként.

    Orbán bevándorlásellenes politikájának nyílt feladása kellene ahhoz, hogy elismerhető legyen a magyar gazdaság sem működtethető bevándorló vendégmunkások nélkül, de erre nincs esély. Ugyanakkor Magyarországon a többség számára már nyilvánvaló, hogy az Orbán-kormány bevándorlás ügyében tett nyilatkozatai és intézkedései szöges ellentétben állnak egymással. Orbán Viktor kormánya azt hirdeti, hogy Magyarország útját állja a bevándorlásnak, ugyanakkor Ukrajnában és Szerbiában, sőt Ázsiában, Indiában, Vietnámban és Törökországban is bevándorlókat toboroz, akik Magyarországra jönnének vendégmunkásnak. A több tízezer letelepedési kötvénnyel érkezett bevándorlóról már nem is érdemes beszélni.

    Elismert adatok szerint 2019-ben 75 ezer vendégmunkás bevándorló érkezett Magyarországra. A legális bevándorló is bevándorló. Más vallás, más kultúra, más erkölcs, más szokások. A magyar identitás védelmezőjeként fellépő Orbán-kormány egy év alatt 75 ezer idegen vendégmunkásként való betelepedését engedélyezte.

    Háttérbeszélgetéseken már neres politikusok is elismerik, hogy sem a magyar gazdaság, sem az EU gazdasága nem működtethető bevándorlás nélkül, mert sem Magyarországon, sem az Európai Unióban nincs elég új munkaerő a gazdasági fejlődéshez. Nincs elég új munkaerő új beruházások elindításhoz, nincs elég új munkaerő az új üzemek, új gyárak elindításához, működtetéséhez, ez csak bevándorlásból pótolható.Látható, hogy nincs elég munkaerő Orbán munkaalapú rendszerének működtetéséhez, ezért fogadták el a rabszolgatörvényt, hogy a hiányzó munkaerőt a meglévő munkaerő túlmunkájával pótolják. A nyugdíjasok bevonása, aktivizálása a remélt eredmény töredékét sem hozta. A nyugdíjas munka után érdeklődő nyugdíjasok többsége nem vállalna termelésben munkát, főként szalag mellett nem.

    A helyzet tarthatatlansága a Fidesz számára is nyilvánvaló és a bevándorlásellenes propaganda már a kommunikáció szintjén is halkul, a gyakorlatban pedig folyamatos és egyre erősödő a bevándorlás a hiányzó munkaerő pótlására. Ez viszont ugyan kimondatlanul, de Orbán-modelljének csődjét jelenti. 

    Modellt kéne váltani.

    A VALÓS HELYZET  

    Az Orbán-kormány gazdasági modellje, az összeszerelős munkaalapú rendszer a magyar gazdaság egysíkú fejlődését eredményezte. A magyar exportnak csak 23 %-át állítják elő magyar vállalatok és ennek jelentős része is mezőgazdasági termék, feldolgozatlan nyers termék. Alig van magyar fejlett ipari termék amikor az ország a negyedik ipari forradalomra készül.

    A kivitel több mint háromnegyedét külföldi cégek produkálják. A munkaerőhiány miatt rohamosan emelkedő bérek szintje rövidesen eléri azt az értéket, ami már inkább távozásra mint maradásra készteti az itt lévő multikat és külföldi tulajdonban lévő vállalatokat. Ez viszont azzal jár, hogy a magyar export akár 50 %-al csökkenhet, hiszen a jelenlegi export több mint 75 %-át vagyis háromnegyedét már külföldi cégek állítják elő. Ez pedig beláthatatlan következményekkel járna.

    Már most is erősen szivárog a munkaerő a sokkal többet fizető külföldi munkákra, nem véletlen, hogy a hiányzó munkaerőkapacitást a rabszolgatörvénynek nevezett túlóratörvénnyel próbálják meg biztosítani. Meg persze bevándorlással, úgy, hogy vendégmunkásoknak nevezik őket. A legális bevándorló is bevándorló. Más vallás, más kultúra, más erkölcs, más szokások.

    A magyar gazdaság versenyképességének fejlesztéséhez és a modernizáláshoz szükséges pénzek a sportba, a fociba mentek és mennek. A kutatóintézetekben és nem kutatóintézetekben lévő innováció fókuszálására és termelésbe való átforgatására alkalmas létesítmények és projektek helyett stadionok, sportcsarnokok, focipályák épülnek, melyekkel nem valósulhat meg a negyedik ipari forradalom vagy a hightech iparág térnyerése.

    1,7 MILLIÓ BEVÁNDORLÓT KÉNE BETELEPÍTENI ORBÁN ÍGÉRETÉNEK TELJESÍTÉSÉHEZ

    2030-ra Magyarország tartozzon az Európai Unió öt legjobb országa közé, ahol a legjobb élni, lakni, dolgozni –  mondta Orbán Viktor 2018-ban a Magyar Diaszpóra Tanács VIII. plenáris ülésén. Azóta se fejtette ki, hogy mit kellene ehhez tenni, de megtették helyette mások.

    Ebből a gazdasági teljesítmény intenzív növeléséhez szükséges munkaerő biztosítása az amit sokan aggasztónak találnak. Már most nincs elég munkaerő Orbán összeszerelős munkaalapú rendszerének működtetéséhez. Becslések szerint 800 ezer magyar külföldön dolgozik.  Azért fogadták el a rabszolgatörvényt, hogy a hiányzó munkaerőt a meglévő munkaerő túlmunkájával pótolják. A nyugdíjasok bevonása, aktivizálása a remélt eredmény töredékét sem hozta. A nyugdíjas munka után érdeklődő nyugdíjasok többsége nem vállalna termelésben munkát, főként szalag mellett nem.

    Egyre nyilvánvalóbb, hogy nincs elég új munkaerő új beruházások elindításhoz, nincs elég új munkaerő új üzemek, új gyárak elindításához, működtetéséhez, és ez csak bevándorlásból pótolható. Elismert adatok szerint 2019-ben 75 ezer vendégmunkás bevándorló érkezett Magyarországra. A magyar identitás védelmezőjeként fellépő Orbán-kormány egy év alatt 75 ezer idegen bevándorló vendégmunkásként való betelepedését engedélyezte.

    Ahhoz, hogy Magyarország megközelítse azt a gazdasági szintet ami alapján 2030-ra az Európai Unió öt legjobb országa közé tartozna, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni, legalább 1,7 millió bevándorlót, vendégmunkást kellene betelepíteni, mert Magyarországon ehhez nincs elég munkaerő. Egy bevándorlóval optimista számítással még 3 fő jönne, egy feleség és két gyerek. Ez pluszban háromszor 1,7 millió, azaz 5,1 millió főt jelentene, a vendégmunkásokkal együtt pedig már 6,8 millió főt, ami megközelítené az előrejelzések szerint 2030-ra 8 millióra csökkenő magyar lakosság számát.

    Orbán összeszerelős  munkaalapú rendszere már nem működtethető vendégmunkások nélkül, mert a hazai munkaerő elfogyott.  Modellt kéne váltani vagy megbarátkozni nagy létszámú bevándorló vendégmunkás betelepítésével.



    GAZDASÁG  -  NAGYLÉPTÉKŰ FEJLŐDÉS


    AZ ÍGÉRET FÖLDJE 


    A rendszerváltáskor sokan hittek benne, hogy Magyarország az ígéret földje lesz. 5-10 év alatt utolérjük Ausztriát és majd hasonló színvonalon élhetünk mint az osztrákok.

    Nem így lett! De maradt a kérdés: mit kellene tenni ahhoz, hogy rövid idő alatt utól érjük Ausztriát? Mi kellene ahhoz, hogy Magyarország elérje azt a gazdasági teljesítményt ami az osztrák vagy német szintű jólét biztosításához szükséges?  Hogyan hozható létre 5 év alatt az a gazdasági teljesítmény, ami a spontán gazdasági növekedés révén csak 50 év alatt jönne létre? Lehetséges, hogy ne kelljen végigjárni egy áldozatokkal és lemondásokkal teli hosszú fejlődési utat, mert létezik jóval rövidebb út is amelyen jóval könnyebben célba érhetünk?

    A jobb átláthatóság érdekében kezdjük egy viszonyítással. Kezdjük azzal, hogy mennyit ér a jelenlegi 1 %-os magyar gazdasági növekedés euróban és mennyit ér euróban az osztrák 1 %-os gazdasági növekedés.

    Az 1 %-os magyar gazdasági  növekedés az egy főre jutó GDP-t alapul véve 133 eurót ér, az 1 %-os osztrák gazdasági növekedés 408 eurót ér.  Összevetve az euróban mért gazdasági növekedéseket látható, hogy 3 % magyar gazdasági növekedés egyenértékű 1 %-os osztrák gazdasági növekedéssel, azért mert az osztrák gazdaság teljesítőképessége háromszor akkora mint a magyar gazdaságé.

    Elkeserítő realitás, hogy 6 %-os magyar gazdasági növekedés kellene  ahhoz, hogy euróban mérve azonos értékű növekedést produkáljunk  mint a 2 %-os osztrák gazdasági növekedés. 10 % feletti magyar gazdasági növekedés kellene ahhoz, hogy elkezdődhessen a felzárkózás. Ahhoz pedig, hogy 2030-ra az EU 5 legjobban teljesítő országa közé tartozzunk évente legalább 20 %-os gazdasági növekedésre lenne szükség.

    Orbán modellje, amit magyar modellnek is neveznek sem a gazdasági szerkezet, sem az adórendszer tekintetében nem alkalmas arra, hogy a magyarországi jólét megteremtéséhez szükséges gazdasági alapokat biztosítsa. A jelenlegi munkaalapú összeszerelős rendszer még arra sem képes, hogy euróban mérve  a 2 %-os osztrák gazdasági növekedéssel egyenértékű 6 %-os gazdasági növekedést produkáljon.

    A jóléti rendszer gazdasági alapjának megteremtéséhez nagyléptékű gazdasági fejlődés kellene, amire a jelenlegi magyar gazdaság szerkezete alkalmatlan. Alig van fejlett magyar  ipari termék, a magyar exportnak csak 23 %-át állítják elő magyar vállalatok és ennek jelentős része is mezőgazdasági termék, feldolgozatlan nyers termék. A kivitel több mint háromnegyedét külföldi cégek produkálják.A jóléti állapothoz közelítő béremelések esetén a külföldi cégek több mint fele távozna Magyarországról.

    Szinte felfoghatatlan mire alapozta Orbán Viktor azt a jövőbe mutató kijelentését - melyet azóta is számosan hangoztatnak -, hogy 2030-ra Magyarország tartozzon az Európai Unió öt legjobb országa közé, ahol a legjobb élni, lakni, dolgozni.

    Mivel Ausztria a szomszédunk a szinte irritáló jóléttel, így soha nem szűnő kérdés marad, mit kellene tenni ahhoz, hogy beérjük Ausztriát? Hogyan lehet létrehozni Magyarországon is a jólét biztosításához szükséges gazdasági teljesítményt? Hogyan lehetne felpörgetni a gazdasági növekedést?

    NAGYLÉPTÉKŰ GAZDASÁGI FEJLŐDÉS

    A magyarországi jólét megteremtéséhez szükséges gazdasági teljesítmény létrehozásához nagyléptékű gazdasági fejlődésre, ugrásszerű gazdasági növekedésre lenne szükség. Nem reménytelen a helyzet, mert létezik megoldás, van innováció a nagyléptékű gazdasági fejlődésre, mégpedig a B-modell.

    A nagyléptékű gazdasági fejlődés a B-modell szerint két faktoros gazdasági növekedéssel valósítható meg. Ez esetben a spontán növekedést kiegészíti a szervezett gazdaságfejlesztésből származó új típusú növekedés. Két faktoros növekedés esetén két motor hajtja a gazdaságot.
    A B-modell nem a teljes foglalkoztatásra alapozza a gazdasági fejlődést, hanem a nagy tömegű szolgáltatás és árú értékesítésére, ami mellé odateszi a piacot, a keresletet is. A B-modell szerinti ugrásszerű gazdasági növekedést a pár év alatt megvalósítható óriásprojektek biztosíthatják  30-50-100 milliárd eurós jövedelemtermelő képességükkel.

    A jelenlegi gazdasági növekedést a spontán gazdasági növekedés biztosítja. Az állam ugyan rásegít a növekedés gerjesztésére, támogatást ad cégeknek munkahelyteremtésre, de a jólét megteremtéséhez szükséges gazdaságfejlesztés, gazdaságszervezés célként fel sem merül.
    Nagyléptékű gazdaságfejlesztés esetén az állam gazdaságszervezéssel is beszáll a gazdaság fejlesztésébe és megteremti a nagy tömegű áru vagy szolgáltatás értékesítéséhez a feltételeket óriásprojektek létrehozásával. Ezzel a gazdaságfejlesztési technikával akár 5 év alatt létrehozható az a gazdasági teljesítmény, amely spontán önszerveződéssel csak 50 év alatt jönne létre.

    A B-modell esetében az egyik növekedési faktort a természetes úton létrejövő gazdasági növekedés jelenti, amit jogi szabályozással, adópolitikával, hitelekkel, támogatásokkal lehet befolyásolni. Ennek mértéke jó esetben megközelítheti az 5 %-ot. A b-modelles második növekedési faktor létrejötte tervezett módon és terv szerinti idő alatt biztosítható megaprojektek létrehozásával. Az óriás projektek és ezek megaprojektjei keretet jelentenek a nagy tömegű áru és szolgáltatás értékesítéséhez, az értékesítést a projektek kereteiben működő vállalkozások végzik.

    MEGAPROJEKTEK 

    Nagyléptékű gazdasági fejlődés, ugrásszerű gazdasági növekedés áruk vagy szolgáltatások nagy tömegű értékesítésének megszervezésével érhető el.

    Az ipari vonal felejtős, nincs hozzá innovációs háttér és kellő nagyságú piac, másrészt nincs hozzá munkaerő, hiszen az új beruházások indításához is bevándorló vendégmunkásokat kell toborozni. Az ideológia ugyan széppé teheti a keserű valóságot, így a neres vízióban a magyarok milliói szalag fölött görnyedve valósítják meg a keményen dolgozó kisember ideálját, azzal a boldog tudattal, ha munka van minden van. De azzal a neres agytröszt is tisztában van, hogy Ausztria gazdasági teljesítményének utól éréséhez, de akár megközelítéséhez vezető utat nem az illiberális összeszerelős munkaalapú gazdasági szisztéma jelenti.

    Marad a szolgáltatás meg a magyar találékonyság, ebből kell kihozni a maximumot. Az is nyilvánvaló, hogy a magyarok sokkal szívesebben dolgoznak a szolgáltatásban mint az iparban, a termelés bármely vonalán, mert a szolgáltatás kötetlenebb és könnyebb és miért választaná valaki a nehezebbet, a rosszabbat. A kezdeményezés is sokkal erősebb a szolgáltatás terén és a tőke is könnyebben és gyorsabban áramlik szolgáltató projektekbe.

    Külföldre kitekintve is az tapasztalható, hogy akik tudják miből jön a pénz, azok nem annyira termelésbe, inkább szolgáltatásba fektetnek. A sivatag közepén is lehet nagy üzlet a szolgáltatás. Dubaj nem csupán a világ fontos szolgáltató központja lett, de olyan üzleti központ is, ahol milliárdos üzletek születnek.

    De nem is kell messzire menni, itt a budapesti bulinegyed példája. Aki tudta akadályozta, az állam, az önkormányzat oldaláról egy forint támogatást nem kapott, mégis összeállt, ragyogóan működik és európai hírnévre tett szert. Az írek, skótok, angolok, de a svédek is itt tartják a legénybúcsúkat és azok a fiatalok akiknek drága Ibiza azok Budapestre a bulinegyedbe jönnek szórakozni.

    Induljunk ki a számokból. Ausztriában az egy főre jutó GDP értéke 40 807 euró, az egy főre jutó magyar GDP 13 340 euró. Az osztrák gazdaság teljesítménye ezek szerint háromszorosa a magyar gazdaság teljesítményének, vagyis 200 %-os lemaradást kellene behozni. A magyar gazdaság jelenlegi produktumának a kétszeresét kellene pluszban előállítani ahhoz, hogy beérjük Ausztriát. Kezdjünk számolni.

    270 milliárd euró plusz bevételt hozó gazdasági fejlődést kéne összehozni mondjuk 5 év alatt. Ez túl nagy falat, de a megduplázás már könnyebben teljesíthető lenne óriásprojektekkel. Induljunk ki valós adatokból. Pl. a müncheni sörfesztivál bevétele másfél milliárd euró, mondjuk 1 milliárd eurót hoz egy hét alatt. Ha sikerülne létrehozni heti 1 milliárd euró bevételt biztosító óriásprojektet, az egy év alatt 52 milliárd eurót jelentene vagyis 39 %-os gazdasági növekedést.

    Ahhoz, hogy megduplázzuk a magyar GDP-t, elérjük Ausztria teljesítményének kétharmadát a jelenlegi egyharmad helyett az év minden hetében 2,5 milliárd euró bevételt hozó óriás projektet kellene összehozni. Ez összeállhatna mondjuk 5 db szolgáltató megaprojektből, úgy, hogy egy átlagosan heti 500 millió eurós bevételt teljesít. Elvileg nem lehetetlen küldetés ennek megvalósítása.

    A B-MODELL  PROJEKTJEI 

    Ahhoz, hogy Magyarországon is olyan virágzó gazdaság és jólét legyen mint a szomszéd Ausztriában stratégia kell, terv kell és az ezt megvalósító gazdaságszervezés. Ha nincs terv a jólét megteremtésére alapot adó gazdasági fejlődésre, akkor nem is lesz jólét.

    1./  ÜZLETI KÖZPONT - SZOLGÁLTATÓ VÁROS

    A 2,5 milliárd euró bevételt hozó óriás projekt 5 olyan megaprojektből, 5 olyan üzleti, kereskedelmi és szórakoztató központból  valósulhatna meg,  ahol nappal minden az üzletről szól, az éjszaka pedig a szórakozásé. Ezek létrehozása hasonlóan indulna mint az ipari parkoké, egy jelentős terület alkalmassá tétele, utak, infrastruktúra kiépítése. Egy megaprojekt Budapest mellett, a másik négy a szomszédos országokba vezető főútvonalak mentén.

    Egy ilyen üzleti, kereskedelmi és szolgáltató központ olyan szolgáltató város lenne, ahol az üzleti kapcsolatteremtés, az üzleti lehetőségek megismerésének sokféle lehetőségét felvonultató létesítményhálózat és infrastruktúra áll rendelkezésre, ahol a szórakozás körében létező minőségi szolgáltatás sokszínűségének olyan kínálata létezik, mely mágnesként vonzza a fizetőképes keresletet.

    A folyamatosan működő hatalmas vásárvárossal, üzleti központtal, hagyományos és tematikus szállodákkal, banknegyeddel, szerencsejáték és szórakoztató negyeddel, továbbá nemesfém- és műtárgypiaccal is rendelkező város méretű üzleti és szolgáltató központok a Wall Street és Las Vegas együttlévőségét, New Orleans és Amszterdam feelingjét hordozó szolgáltató városként funkcionálnának, ahol nappal minden az üzletről szól, éjszaka pedig a szórakozás a meghatározó. Az üzleti kapcsolatteremtés, az üzletre találás folyamatos lehetősége, a szórakozás és a szolgáltatások sokszínűsége, a hely hangulata pedig feltehetően újból és újból idevonzza azt, aki már egyszer volt itt, belekóstolt az itteni életbe, de valószínűen sokan jönnek először idelátogatók is a kíváncsiság miatt.

    A szolgáltató város egy része folyamatosan működő vásárváros lenne, kiállító termekkel, standokkal, lennének plázák, üzletek shoppingolásra és persze sok szórakoztató létesítmény. Különböző klubok, üzleti pubok várnák az üzletembereket, befektetőket. Ismerkedésüket, üzleti partnerek egymásra találását applikációk segítenék Aranybánya lenne informatikusok számára, de nyelveket beszélő jogászoknak és közgazdászoknak is. Üzleti tervek, szerződések készítése, üzleti képviseletek ellátása, üzleti asszisztencia mint szolgáltatás biztosítása.

    A biznisz pubok, üzleti klubok kirakataiban lévő hatalmas képernyők, forgalmas helyen lévő hatalmas kijelzők mutatnák, hogy adott helyen mi a meghatározó, mit keresnek, mit ajánlanak, mi az elérhetőségük, hol lehet találkozni a partnerrel, stb. Mobil applikációk sokasága pörgetné az üzletet. Este szórakozóhelyek tömege várná a kikapcsolódásra vágyókat, a szórakoztatás számos műfaja kapna teret. Profi bokszmeccsek melyekre fogadni lehetne, kaszinók, szerencsejátékok sokasága és sok bár, mulató hangulatos műsorokkal.

    A megaprojektek sok jól fizető állást biztosítanának, szinte biztos, hogy a külföldön dolgozó magyarok közül is sokan hazajönnének, mert itt jobban megtalálnák számításukat, akár vállalkozóként, akár alkalmazottként.

    A város méretű kereskedelmi központ és szolgáltató park üzleti idegenforgalomból, szerencsejátékból, bevásárló és egyéb turizmusból származó bevétele mellett még nagyobb rész keletkezne a kapcsolódó áru és pénzforgalomból, a logisztikából, szállításból. Több tízezer vállalkozás és több mint 100 ezer ember lenne egy ilyen szolgáltató város működtetője.

    Egy ilyen megaprojekt a modellezés és üzleti számítás szerint is képes lenne heti 500 millió euró bevétel biztosítására. 5 ilyen megaprojekt által összejöhetne a heti 2,5 milliárd euró, éves viszonylatban 130 milliárd euró a magyar GDP összege.

    Az e körben szóba jöhető fizetőképes keresletet biztosító célcsoport meghatározó részét a hazai, de nagyobb részben külföldi vállalkozók, üzletemberek, cégek közép- és felső vezetői jelentenék, akik megengedhetik maguknak, hogy igénybe vegyék a szolgáltatásokat, másrészt összekötik a hasznost a kellemessel, az üzleti lehetőségek felkutatását a szórakozással. Ők megengedhetik maguknak, hogy sok alkalommal, sok pénzt költsenek, ami nagy tömegű áru- és pénzmozgást eredményez..

    Az üzletemberek, vállalkozók, cégek közép- és felsővezetői mellett valószínűen sok vendég várható a hazai és külföldi módos, tehetős középosztály köréből is, ők ugyancsak megengedhetik maguknak, hogy évente többször is kiruccanjanak ide, akár a kíváncsiság okán vagy azért, hogy jól érezzék magukat, a számos csábító lehetőség pedig arra ösztönzi őket, hogy itt költsék a pénzüket.

    Utazási irodák állnának rá az ilyen utak szervezésére, külföldi irodákkal együttműködve szerveznék az utakat. Aki pedig már itt van, az felkeresné Budapestet, esetleg a Balatont vagy gyógyvizes fürdőket, az utazási irodák ajánlatában szereplő nevezetességeket. Ez is jelentős élénkülést hozhatna az idegenforgalomban, javítaná a szállodák kihasználtságát, tovább növelné a turizmus bevételeit.

    A megvalósulást illetően, ahogy létrejött és felkapott hely lett Dubaj, ahogyan létrejött és felkapott hely lett a budapesti bulinegyed hasonló módon létrejöhetne és felkapott hellyé válna az 5 üzleti és szórakoztató központként működő megaprojekt.

    2./  NYUGDÍJASOK IBIZÁJA PROJEKT

    A jövőkutatók szerint már 5-7 év múlva a nyugdíjasok  - főként az EU jóléti államaiban élő nyugdíjasok - jelenthetik fogyasztói szempontból a legnagyobb vásárlóerőt. Ez nem hagyható figyelmen kívül amikor a gazdaságfejlesztés irányait kell számba venni Magyarországon. Miért ne lehetne Magyarország vonzó célpont Európa jómódú nyugdíjasainak, hogy itt költsék a pénzüket?

    Magyarország lehetne a nyugdíjasok Ibizája!  Ahogyan európai hírű lett a magyar bulinegyed, hasonlóan európai hírű lehetne a magyar gyógyvizes, külföldi idősekre specializálódott vendégfogadás. A nyugati fejlett államokban élő nyugdíjasok jelentős része olyan összegű nyugdíjat kap, amiből Magyarországon kényelmes elélhet akár hosszabb távon is. Évente több alkalommal ellátogathatnak ide, ahol hasonló korúakkal találkozhatnak fürdőkben, esti programokon, zenés, táncos összejöveteleken. A magyar gyógyvizes üdülőhelyek az európai nyugdíjasok kedvenc találkozóhelyévé válhatnának. Fürdőzés, traccspartik, ismerkedés, este kellemes vacsora, tánc, hangulatos szórakozás. A nyugdíjasok egész évben ráérnek, a magyar gyógyvizes fürdőhelyek és a környezetükben lévő szálláshelyek, szórakoztató, vendéglátó egységek egész évben nyitva vannak és várják a vendégeket.

    És lenne egy másik terület is ami ugyancsak nagy vendégkört hozhatna. Németországban, Nagy Britanniában, Franciaországban, Hollandiában és más európai jóléti államokban egyre nagyobb problémát jelent az idősgondozás.  A lakásokhoz kijáró idősgondozásra, az idősotthonokban történő idősgondozásra is nehéz munkaerőt találni. Sok magyar és kelet-európai országból érkező munkavállalót alkalmaznak.

    Magyarország kellemes klímája, sok gyógyvizes fürdőhelye révén alkalmas lenne arra is, hogy nagy számú idős külföldi itteni idősek számára létesített szállodákban, panziókban való elhelyezését gondozását biztosítsa. De létrejönnének kifejezetten a külföldiek számára, britek, németek, hollandok számára létesített idősotthonok. Az idősek itteni színvonalas ellátása is jóval olcsóbb lenne az alacsonyabb bérek és a kisebb rezsi miatt.
    A külföldi idősek itteni nívós otthonokban vagy hotelekben történő  ellátása, gondozása jelentős bevételt hozna, de ez kiegészülne a külföldi idősekhez látogatóba érkezők által igénybe vett szolgáltatásokból keletkező bevételekkel. A látogatóknak is kellene szállás, ellátás, költenének, vásárolnának, szolgáltatásokat vennének igénybe. A időseket látogató rokonok évente nem csupán egyszer jönnének. A történet másik oldala, hogy ezáltal sok jól fizető állás jönne létre vidéken a szolgáltatás keretében. Ez inkább jelenthetne a magyar vidék számára munkahelyteremtő fejlődési alternatívát mint összeszerelő üzemek telepítése.

    A NYUGDÍJASOK IBIZÁJA projekt és a külföldi idősek itteni ellátása olyan szintű és tömegű szolgáltatássá fejlődhetne fel, ami sok, jelenleg külföldön dolgozó és nyelvet beszélő magyar számára is kihívást, jó hazai vállalkozási lehetőséget jelentene. Ennek a projektnek is szívó hatása lenne, ami ugyancsak sok magyar hazatelepülését eredményezné.

    Ha van terv, van forgatókönyv a projekt megvalósítására, akkor már csak akarat kell a megvalósításhoz. Ez is olyan projekt, melyet egyszer kell megcsinálni, mert utána önjáró lesz, termeli a bevételt és bővül tovább.

    A NYUGDÍJASOK IBIZÁJA projekt és a külföldi idősek itteni ellátása a modellezés és az üzleti számítások szerint évente 10 milliárd euró bevétellel növelhetné a magyar gazdaság teljesítményét.

    3./  FUTUR  PROJEKT
     

    Magyar tervezők, építők képesek voltak tökéletes marsi környezetet létrehozni az egyik népszerű filmhez. Valószínűen a Holdon lévő viszonyokat utánzó környezet létrehozására is képesek lennének. De most ennek részleteivel nem növelném a tartalmat.

    A FUTUR projekt Európa egyik legnépszerűbb disneyland típusú szórakoztató parkja lehetne, amely évente a modellezés, üzleti számítás szerint akár 12-15 milliárd euró bevételt hozhatna, ami nagyjából 10 % gazdasági növekedést jelentene.

    4./  SELYEMÚT HELYETT   

    Az EU egyik kapuja vagyunk és képesek lennénk az EU területére érkező mintegy 1000 milliárd euró értékű kínai áru harmadának, negyedének a becsatornázására. Ez  a vámbevételek Magyarországra eső részéből, raktározásból, logisztikából, szállításból 20-30 milliárd euró bevételt hozhatna. A szállítás megoldása a fő kérdés. A belgrádi vasútvonal egyébként drága és rossz ötlet, de ebben a konstrukcióban értelmet nyerhetne a létesítése.

    5./  10 EZER VÁLLALKOZÁS AZ ÁLLAMTÓL PROJEKT  

    Ez esetben nem a nagyléptékű fejlődéshez való hozzájárulás, hanem munkahelyet biztosító 10 ezer vállalkozás létesítése a cél olyan térségekben, ahol a közmunka az egyetlen foglalkoztatási lehetőség. Ajándéktárgyak, egyszerű eszközök háznál vagy közösségi helyeken működő vállalkozások általi előállítása. Az állam biztosítja a felszerelést, eszközöket, kezdeti időszakban az anyagot, az értékesítés megszervezését.

    Ilyen vállalkozások által gyártható ajándéktárgyak tervezésére folyamatosan pályázatokat írna ki az állam iparművészek, kreatív ötlettel rendelkezők számára, támogatná minták létrehozását. Ugyancsak pályázatot írna ki az állam és mint újítást vásárolna egyszerű ötletes eszközök kategóriába sorolható műszaki megoldásokat. Amennyiben hazai viszonylatban nem lenne elég gyártható konstrukció akkor külföldiek vásárlásával bővülne a kör.

    Az állam külföldi cégeknek ad 10-20 millió forint támogatást egy munkahely létrehozásához, szinte biztos, hogy a 10 ezer, állam által biztosított vállalkozás létrehozása, elindítása ennél jóval kevesebb ráfordítást igényelne.
                                                                                                                         


    Az oldalon lévő tartalom, innováció jogtulajdonosa Baranyai József.